Pesti Srácok

Lentner: Kétséges, hogy 2020 után meg tud maradni az Európai Unió ebben a formájában

Lentner: Kétséges, hogy 2020 után meg tud maradni az Európai Unió ebben a formájában

„Magyarország a rendszerváltozást követő két évtizedben kereste saját útját, de miközben görcsösen igyekezett felkapaszkodni a hőn vágyott Nyugat szekerére, nem vette észre, hogy csöbörből vödörbe kerül” – nyilatkozta a PolgárPortál.hu-nak dr. Lentner Csaba, közgazdász, egyetemi tanár, a Polgári Szemle társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője. Hozzátette, egy ország szabadsága és függetlensége merő ábránd csupán, ha adósságteher alatt roskad, az elmúlt hét évben azonban a magyarság visszakapta önmagába vetett hitét.

A portálnak Lentner Csaba felidézte, a 2008-as európai uniós válság előtt Magyarország már instabil pénzügyi állapotban volt, a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája 2006 őszére már vállalhatatlanná vált. Mint megjegyezte, 2002-ben a Fidesz-kormány 60 százalék alatti államadóssággal adta át a kormányzást, 2006-ra ez mégis 75-80 százalékra duzzadt, 2010-re pedig majdnem elérte a 85 százalékot. Tehát az országot a szocialista kormányok eladósították – jelentette ki. Lentner Csaba véleménys szerint 2008-ban, ami bekövetkezett, az maga volt az államcsőd, ekkor az IMF, a Világbank és az Európai Központi Bank 25 milliárd dolláros hitele mentette meg az országot. A közgazdász elmondta, a neoliberális gazdaságpolitika ezekben az időkben azt jelentette, hogy a 10 millió magyar állampolgárból 3,6 millió dolgozott, ugyanakkor ebből 1,8 millió fizetett adót. Megjegyezte, jelenleg 4,4 millióan dolgozunk, és ugyanennyien fizetünk adót.

Mint Lentner Csaba kifejtette, az ilyen mérvű eladósodásra a Bokros-féle „mentőcsomagok” nem jelentenek megoldást, mivel hatásai átmeneti jellegűek, a rövid távú eredmények után gazdasági visszaesés következik. Hozzátette, a neoliberális filozófia szerint a piaci szereplők korlátlan automatizmusokkal gazdasági növekedést és pénzügyi egyensúlyt tudnak teremteni, ugyanakkor az Egyesült Államokban 2007-re, Nyugat-Európában 2008-ra, Magyarországon pedig már 2006-ra bebizonyosodott, hogy ez nem igaz, az állam túlzott kivonása a gazdaságból, gazdasági válságot okoz.

Lentner Csaba arról is beszélt, hogy jelenleg Magyarországnak nem érdeke belépni az európai monetáris zónába, mert az nagyon súlyos gazdasági problémákkal küszködik, kétséges a jövője is. Mint kifejtette,

PestiSracok facebook image

Hazánk munkaerőpiacáról szólva elmondta, jelenleg nincs meg az a szakképzettség a magyar munkaerőben; a fejlettsége, a munkafegyelme, az egészségi állapota eltér a némettől. Megjegyezte,

Forrás/fotó: polgarportal.hu;

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.