Pesti Srácok

Belgiumban bejegyzett domaint használ az Iszlám Állam

Belgiumban bejegyzett domaint használ az Iszlám Állam

Belgiumban bejegyzett internetes címet használ az Iszlám Állam terrorszervezet szócsövének tartott Aamák hírügynökség - adta hírül szerdán a La Libre Belgique belga napilap.

A lap információi szerint az oknyomozó újságírókból álló Bellingcat brit civil szervezet arról számolt be, hogy a dzsihadista csoport legutóbb szeptember végén jegyeztetett be számítógépek (webkiszolgálók) beazonosítását szolgáló domain nevet Belgiumban. Mint elmondták, ez koránt sem az első belgiumi bejegyzésű azonosító, ugyanis időről időre kénytelen újabb neveket vásárolni a terrorszervezet, mivel a hatóságok rendre eltávolítják hírügynökségének weboldalait.

A lap úgy tudja, a DNS Belgium nevű, rendszergazdai feladatokat ellátó vállalat szigorú rendszert vezetett be a domain neveket használók adatainak ellenőrzésére. Amennyiben az adatokat akár a bejegyzést követően bejelentés nélkül megváltoztatják, vagy elérhetetlenné teszik, weboldalukat és a hozzá tartozó szolgáltatásokat azonnal felfüggesztik. Törvényi szabályozás értelmében ugyanakkor a vállalkozás nem távolíthat el a honlapon közzétett semmilyen tartalmat sem - tették hozzá. A napilap tájékoztatása szerint a belga szenátus elfogadta a belga alaptörvény módosítását, amely lehetővé tenné, hogy a hatóságok bírói jóváhagyás nélkül nem csak 24, hanem 48 óráig tarthassanak fogva terrorizmussal kapcsolatosan előállított gyanúsítottakat.

Az intézkedés része annak a csomagnak, amelyet a szövetségi kormány a Párizsban, 2015 novemberében elkövetett merényleteket követően hirdetett meg. Koen Geens belga igazságügyi miniszter a döntést követően elmondta, a fogva tartás időtartamának 48 órára való meghosszabbításának engedélyezése előtt még meg kell vizsgálni a büntetés-végrehajtási intézetek kapacitásait is.

PestiSracok facebook image

MTI; Vezető kép: Vice

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.