Pesti Srácok

Bukást hozhat az ellenzéknek az összeborulás és közös jelöltállítás a Századvég kutatása szerint

Bukást hozhat az ellenzéknek az összeborulás és közös jelöltállítás a Századvég kutatása szerint

Az ellenzéki pártok komoly szavazatvesztéssel számolhatnak, ha egyetlen helyi jelölt mögé állnak be a jövő évi parlamenti választáson - derült ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából. Összegzésük szerint lényegében az az ellenzéki erő járhat a legjobban, amely a koordinált visszalépés helyett mégis saját jelöltet állít, mert vonzóvá válik a nagy tömegben lemorzsolódó ellenzéki szavazók számára.

A kormányzó pártok továbbra is stabilan őrzik vezető pozíciójukat az aktuális pártpreferenciák alapján, a biztos szavazó pártválasztók körében erősödni is tudott a Fidesz-KDNP. Akárcsak a 2014-es parlamenti választások előtt, az ellenzéki pártok most is az összefogás lehetséges módozatait latolgatják. Nemrég Botka László miniszterelnök-jelölt bukott el egy ilyen irányú politikai kísérletben – fogalmaz közleményében a Századvég.

Nagy kérdés, hogy összességében jobban járnának-e az ellenzéki pártok a koordinált indulással, és ha igen, kinek érné meg a közös indulás, és kinek kevésbé. A Századvég a biztos szavazó pártválasztók körében modellezett két lehetséges választási forgatókönyvet, különös tekintettel arra, hogy az egyes ellenzéki pártok tábora miként viszonyulna ahhoz, ha a teljes ellenzék egy egyéni jelöltet támogatna.

Az első forgatókönyv szerint a válaszadó saját egyéni körzetében az ellenzék egy MSZP-DK-s politikust támogatna, aki javára visszalépne a Jobbik és az LMP jelöltje. A kutatás eredményei alapján ebben az esetben az MSZP-n és a DK-n kívül minden ellenzéki pártnak komoly lemorzsolódással kellene számolnia.A legrosszabbul a Jobbik járna, amely táborának háromnegyede nem szavazna egy ilyen jelöltre, sőt csaknem negyede inkább a Fidesz-KDNP jelöltjére voksolna. Az LMP a szavazatainak felét veszítené el ahhoz képest, mint ha külön jelöltet indítana. Még a korábbi baloldali összefogás tagja, az Együtt esetében is jelentős, egyharmados lemorzsolódással lehet számolni. A kisebb pártok szavazataik 57 százalékát veszítenék el egy teljes összefogással.

PestiSracok facebook image

A baloldali szavazók nagy része el sem menne voksolni ha közös jobbikos jelöltet támogatna az ellenzék

Még nagyobb veszteségekkel számolhatnak a pártok, ha a teljes összefogás egy jobbikos jelöltet támogatna. Ebben az esetben az MSZP-s szavazók 81, a DK-s szavazók 72, az Együtt táborának pedig 62 százaléka inkább nem szavazna, bizonytalanná válna, vagy a Fidesz-KDNP-s jelöltet támogatná. Az LMP a szavazatainak kétharmadát veszítené el, ha nem egyedül indítana jelöltet, hanem egy jobbikost támogatna. Más kisebb pártoknál a veszteség 72 százalék lenne. Látható, hogy a Jobbik még abban az esetben is számolhat - 10 százaléknyi - lemorzsolódással, ha az ő jelöltje javára lép vissza a teljes ellenzék - írták az összefoglalóban.

A kutatási eredményekből az következik, hogy a pártok egymás közti megegyezésénél nehezebb feladat a szavazókat meggyőzni a közös jelölt támogatásáról. Baloldal és jobboldal között áthatolhatatlan politikai ellentét van, legalábbis a választók fejében.

Masszívan erősödnek a kormányzó pártok

A Századvég felméréséből az is kiderült, hogy a Fidesz-KDNP tovább tudott erősödni a biztos szavazó pártválasztók körében a szeptember végén végzett pártpreferencia-kutatás óta, és továbbra is stabil előnyt élvez az ellenzékkel szemben. A kormánypártok támogatottsága a teljes népességen belül 34 százalék, az MSZP-re és a Jobbikra 9-9, az LMP-re 6 százalék voksolna jelenleg. A DK 5 százalékon áll, az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártokra összesen pedig a válaszadók 6 százaléka szavazna.

A bizonytalanok aránya jelenleg is 30 százalék. A kormányzó pártok a biztos szavazó pártválasztók körében 1 százalékot tudtak erősödni az elmúlt hetekben, jelenleg 50 százalékon állnak. Az MSZP-re és a Jobbikra 16-16 százalék, az LMP-re 7 százalék, a DK-ra 5 százalék adná a voksát ebben a közegben. Az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártoké összesen 5 százalék - írták.

PS/MTI

Vezető kép: hirma.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)