Pesti Srácok

Egyre gyakoribb a gyermekvállalás negyven fölött

Egyre gyakoribb a gyermekvállalás negyven fölött

A KSH kutatások alapján a HVG mai számában arról írnak, Magyarországon ma milyen korban hozzák világra gyermekeiket az édesanyák. Meglepő, de megháromszorozódott a legalább 40 évesen gyermeket vállaló anyák száma.

Kiderült, tavaly már 4306 olyan asszony adott életet első, második vagy többedik kisbabájának, aki az ötödik X-ben járt. 2000-ben ugyanerre a hasonló korosztályban még csak 1329-en vállalkoztak, ráadásul négy nő 50 évesen, vagy annál később jelentkezett a szülőszobában. A gyermekvállalás későbbre halasztása viszonylag új keletű jelenség: az első gyermeküket világra hozó anyák a rendszerváltáskor átlagosan 23, az ezredfordulón 25, tavaly pedig már 28 és fél évesek voltak- derül ki a 2016-os Magyar statisztika évkönyvből. Budapesten az "élet delelőjén" gyermeket vállaló asszonyok száma a legmagasabb: 1016, illetve 624 asszony vállalkozott magzata kihordására e korosztályban. Számítások szerint mindez azt jelenti, hogy a fővárosban a 2010-es évek derekán már minden 16. kisded középkorúnak számító anyától származott.

A késői szülések gyakoribbá válásával párhuzamosan- az ilyen gyermekvállalásokban olykor már a "lombikbébi-beavatkozások" is besegítenek- a magzati korban bekövetkezett spontán vetélések száma is megugrott 2000 óta Magyarországon, ezzel ellentétben viszont a szülést követő egy héten belüli halálesetek gyakorisága ugyanebben az időszakban éppenséggel a harmadára esett vissza.

A középkorú szülőtől származó egyre több gyermek érkezése azonban még mindig nem elegendő a társadalom reprodukciójához szükséges születésszám fenntartásához Magyarországon. A hazai lélekszám fenntartásához legalább évi 130 ezer fős utánpótlásra lenne szükség, ehhez képest tavaly 93063 volt az élveszületések száma.

PestiSracok facebook image

Forrás: HVG; Vezető kép: HáziPatika

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.