Pesti Srácok

Előzetesbe került a magyar határon elfogott, hazájában gyilkossággal vádolt pakisztáni férfi

Előzetesbe került a magyar határon elfogott, hazájában gyilkossággal vádolt pakisztáni férfi

A Fővárosi Törvényszék 2017. október 26-án ideiglenes kiadatási letartóztatásba helyezte azt a pakisztáni férfit, akivel szemben hazájában emberölés bűntette miatt folyik büntetőeljárás.

A pakisztáni társbíróság 2016. január 5-én azért rendelte el Z. A. nemzetközi körözését, mert a gyanúsítás szerint a keresett személy 2015. június 22-én Pakisztánban társaival együtt egy korábbi peres ügy miatt megölt egy embert. A pakisztáni társbíróság a körözött elfogása esetén azért kérte a kiadatást, hogy Z. A-val szemben a büntetőeljárást lefolytathassa.

Z. A-t Magyarországon, Baranya megyében fogták el.A határra szállítás közben, a kitoloncolás során bemondott adatait ellenőrizte le a rendőrség és megállapították, hogy vele szemben nemzetközi elfogató parancs került kibocsátásra.

A Fővárosi Főügyészség indítványozta a körözött személy ideiglenes kiadatási letartóztatásának elrendelését. A kiadatás kérdésében a Fővárosi Törvényszék rendelkezik kizárólagos hatáskörrel és nyilvános tárgyalás során hozta meg a döntését. Z. A. a meghallgatáson nem vitatta, hogy a pakisztáni társbíróság őt körözi, azonbantagadta a cselekményt és azzal védekezett, hogy az elkövetés idején Görögországban tartózkodott, ahol úgynevezett fehér kártyás volt, ami azt jelenti, hogy menedékjogi státuszt kapott.

PestiSracok facebook image

A Fővárosi Törvényszék az eljárás során a kiadatás feltételeit és nem azt az ügyet vizsgálta, amely miatt a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátották. Vagyis: a törvényszék nem a bűncselekményről, hanem arról hozott határozatot, hogy a kiadatás feltételei fennállnak-e. A törvényszék megállapította, hogy a körözött személy cselekménye a pakisztáni társbíróság által közölt tényállás alapján a magyar Btk. szerint emberölés bűntettének megállapítására alkalmas.

Z. A. nem járult hozzá az úgynevezett egyszerűsített kiadatásához, ezért a törvényszék a specialitás szabályait alkalmazta. Ez azt jelenti, hogy a Z. A-val szemben hazájában más eljárás nem indítható és csak amiatt a cselekmény miatt ítélhető el, amely miatt a körözését elrendelték. Az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelése mellett további intézkedéseket fog megtenni a törvényszék, hogy dönthessen a terhelt kiadatásáról.

A kiadatás esetén a törvényszék garanciát kér arra, hogy a férfit a magyar jogszabályok szerint nem végezhetik ki

A törvényszék garanciát kér a pakisztáni igazságügyi hatóságtól arra, hogy ha a törvényük szerint halálbüntetéssel is sújtható cselekmény miatt Z. A-t halálbüntetésre ítélik, azt nem hajtják végre, ugyanis a magyar jogszabályok szerint bűnösség esetén nem lehet kiszabni halálbüntetést, csak életfogytig tartó szabadságvesztést.

Az ideiglenes kiadatási letartóztatás ideje alatt a törvényszék megkeresi a görög társszerveket, hogy Z. A. pontos beazonosítása érdekében a körözött személy ujjlenyomatát küldjék meg. A törvényszék bekéri a görög igazságügyi hatóságoktól a körözött személyre vonatkozó menedékjogi eljárás eredményére vonatkozó iratokat is, amelyre azért van szükség, mert az Európai Unióban menedékjogot kapott személy más, Unión kívüli országba nem adható ki.

Az ideiglenes kiadatási letartóztatás a kiadatási letartóztatás elrendeléséig tart, azonban a kiadatási kérelemnek 40 napon belül, azaz 2017. december 5-ig meg kell érkeznie a törvényszékhez – ellenkező esetben a letartóztatás megszűnik. Amennyiben ez a kérelem megérkezik, abban az esetben a kényszerintézkedés maximum az elfogástól számított 2 évig tarthat. A döntés jogerős.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya; Fotó: abc.net.au

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

László Petra: Ami velem történt, az a XXI. század legjobban megszervezett boszorkányüldözése volt – PS-interjú!

Magyar ugar 2018 november 5.
Nemcsak a korábbi munkáját, hanem kis híján az egzisztenciáját is elveszítette a PestiSrácok.hu operatőre, László Petra, akit a múlt héten jogerősen felmentett a Kúria, amely kimondta, hogy nem rugdosott migránsokat 2015 szeptemberében Röszkén. Kolléganőnk fejére dzsihadisták tűztek ki vérdíjat a nemzetközi szintre gründolt hisztéria legsötétebb időszakában, miközben a hangulatot keltők egy olyan embert – az állítólagos áldozatot – magasztaltak jóságos menekültként, aki a hírek szerint tevékenyen részt vett a kurdok elleni népirtásban Irakban. László Petra portálunknak beszélt arról is, hogy az N1TV vezetésének esze ágában sem volt meghallgatni az ő verzióját, amit ma már megért, hisz a néppártosodás szemfényvesztésével kampányoló, ám valójában balra tolódó Jobbiknak inkább az volt az érdeke, hogy az őrjöngők elé vessék koncnak. László Petra reménykedik, hogy a bűncselekmény hiányában történt felmentő ítéletnek lesz olyan következménye is, hogy az eddig csak hazugságokat terjesztők kénytelenek lesznek egyszer közölni a tényszerű valóságot is az ügyben.