Pesti Srácok

Már megint hazudott a CEU

Már megint hazudott a CEU

Bár a CEU bejelentette, hogy megállapodott egy New York állambeli egyetemmel, és elhárultak az akadályai a további működésnek, addig az Origo cikke szerint a valóság az, hogy szó sincsen semmiféle megállapodásról. A lap azt írja a CEU és a Bard College együttműködésének egyelőre az amerikai hivatalos szerveknél nincsen semmi nyoma. Kiemelték: a Bard College-ről kiderült, hogy szintán ezer szállal kötődik Soroshoz.

Érdekes közleménnyel tudatta a CEU, hogy egyetértési megállapodást kötöttek egy New York állambeli felsőoktatási intézménnyel, a Bard College-dzsal, amely idén a 303. helyezést érte el az Egyesült Államokbeli egyetemek rangsorában - írta meg az Origo. A lap szerint ez furcsa, ugyanis New York állam bővelkedik a rangos egyetemekben.

Az egyetem azt is jelezte: várja, hogy a kormány aláírja, és a parlament ratifikálja a New York állammal kötendő megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy a CEU tovább működjön Budapesten.

Az Origo emlékeztet: a Figyelő szerint a Bard College 60 millió dollárt kapott 2011-ben Soros György Nyitott Társadalom Alapítványától (OSI), hogy az iskola fokozni tudja globális befolyását New Orleansban, Nicaraguában és Oroszországban. Állítólag a 15 milliárd forintnak megfelelő „adomány" mellett Soros meglehetősen bizalmas kapcsolatot ápolt az egyetem direktorával, Leon Botsteinnel is.

PestiSracok facebook image

Az Origo szerint a Soros-egyetem és a Bard College közötti együttműködésének egyelőre az amerikai hivatalos szerveknél nincs nyoma.

  • írják.

A CEU-val kapcsolatban a kormány azt közölte, hogy nem módosítják a felsőoktatási törvényt. A kormánynak szakértői szinten kell válaszolnia arra, hogya CEU New York-i megállapodása megfelel-e a magyar törvényi előírásoknak –mondta Lázár János a csütörtöki Kormányinfón.

Forrás: Origo; Fotó: Blogstar

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.