800 fölé emelkedett a katalán népszavazás sérültjeinek száma- Videóval! (Frissítjük!)
A szavazókörök 73 százalékában megkezdődött a szavazás a katalán önrendelkezési referendumon - közölte Jordi Turull katalán kormányszóvivő vasárnap tartott sajtótájékoztatóján Barcelonában. Azóta kiszivárgott katalán egészségügyi források szerint több mint 800 ember sérült meg az alkotmányellenes és betiltott függetlenségi referendum elleni rendőri intézkedések során.
Kérjük a nemzetközi közösséget, hogy nézze figyelmesen az alapvető jogok megsértését és megerőszakolását, amelyet elszenvedünk Katalóniában. Ez nem Spanyolország belső problémája, hanem az egész Európai Unióé. Európai polgárok vagyunk
- jelentette ki Turull. A politikus követelte, hogy mondjon le Enric Millo, a spanyol kormány katalóniai megbízottja "olyan erőszak miatt, amely a Franco-rezsimre emlékeztet".
Kénytelenek voltunk megtenni, amit nem akartunk megtenni" - mondta nem sokkal hamarabbi sajtótájékoztatóján Enric Millo.
Millo bírálta a katalán rendőröket, amiért nem akadályozták meg az iskolák kinyitását, véleménye szerint a szakmaiságot megelőzte a politika. Rendkívüli felelőtlenségnek nevezte a gyerekek és idősek veszélybe sodrását egy olyan helyzetben, amikor tudni lehetett, hogy a hatóságoknak parancsa van a voksolás megakadályozásra.
Kérte az állampolgárok megértését is, mondván, az intézkedés nem a személyek ellen irányul, hanem a választási anyagok begyűjtésére.
A világtörténelemben először fordult elő, hogy 45 perccel a választás előtt változtatják meg a választás feltételeit azzal, hogy eredményt tudjanak felmutatni
- hangsúlyozta Millo.
Carles Puigdemont katalán elnök vasárnap délelőtt szavazott a Girona tartományban fekvő Cornella de Terri településen, néhány kilométerre attól a helyszíntől, a Sant Julia de Ramis nevű településtől, ahol az eredeti tervek szerint leadta volna voksát.
Spanyol rohamrendőrök kora délelőtt erő alkalmazásával hatoltak be a Sant Julia de Ramis sportcsarnokában felállított szavazókörbe, és elvitték a szavazólapokat és az -urnákat.
A katalán kormány 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben ígérte a voksolás megrendezését. A választói névjegyzékbe 5,34 millió embert vettek fel, a voksolás lebonyolításában pedig 7235 önkéntes működik közre. A spanyol belügyminisztérium korábbi közlése szerint a legtöbb szavazóhelyiséget előre lezárták a hatóságok. Nem hivatalos információk szerint 163 iskolát foglaltak el még pénteken szülők, gyerekek, tanárok azzal a céllal, hogy nyitva tartsák a szavazásig.
A rendőri intézkedések során több ember könnyebb sérüléseket szenvedett. Puigdemont közlése szerint a rendőrség gumilövedékekkel lőtt szavazni akaró emberekre Barcelonában.
Ezt indokolatlan és igazolhatatlan erőszaknak minősítette. Hangsúlyozta:
A "rendőri brutalitás" mindent elmond, a spanyol kormányt ez a "szégyen" örökökre elkíséri, szemben azon emberek képével, akik méltóságot tanúsítottak a rendőri erőszakkal szemben.
A katalán elnök felhívta a figyelmet arra: így sem tudták megakadályozni, hogy az emberek szavazzanak. A politikus Sant Julia de Ramis nevű településen nyilatkozott a sajtónak ahol
spanyol rendőrök és csendőrök pár órával korábban több embert a földre nyomtak vagy a földre löktek
, mivel a felszólítás ellenére nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket. Az eredeti tervek szerint itt kellett volna szavaznia a katalán elnöknek, aki végül egy másik településen adta le voksát. A katalán kormány több tagja is tudott szavazni, annak ellenére, hogy a spanyol belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a szavazóhelyiségek többsége le van zárva. Órák óta áll a sorban szavazásra várva egy iskola előtt Barcelona polgármestere, Ada Colau, aki az eseményeket úgy kommentálta Twitter-üzenetében:
"Gyáva a miniszterelnök, aki elárasztotta rendőrökkel a városunkat".
A városvezető többször hangsúlyozta:
ő maga nem ért egyet a népszavazás céljával, a szavazólapot ezért üresen vagy érvénytelen szavazattal adja majd be.
A rendőrök folyamatosan járják a különböző szavazóhelyiségeket, emiatt
az egyik helyszínen mintegy 20 percre a magyar közmédia stábja a szavazókkal együtt beszorult az egyik barcelonai belvárosi iskolába
. Beszámolójuk szerint miközben zajlott a szavazás,
egyszer csak kiabálni kezdtek kintről, hogy jönnek a rendőrök.
A szavazóurnákat, szavazólapokat az önkéntesek pillanatok alatt összepakolták és elrejtették, az ajtókat pedig bezárták. Eközben az emberek kint leültek a bejárat elé, jelezve, hogy békésen akarnak demonstrálni, és azt skandálták:
"Szavazunk!", "Az utca mindig a miénk marad!"
. A rohamrendőrök végül nem mentek be a szavazóhelyiségbe, hanem elhagyták a helyszínt, a szavazás pedig tovább folytatódott.
A katalán kormány legfrissebb adatai szerint 800 ember sérült meg vasárnap délutánig a rendőri akciókban, amelyekkel igyekeztek megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett önrendelkezési népszavazást Katalóniában.
Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt"
- jelentette ki Jordi Turull, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének. Turull arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést.
Erőszakba torkollt a voksolás elleni rendőri fellépés- ÖSSZEFOGLALÁS
A rohamrendőrök nem sokkal reggel kilenc óra előtt jelentek meg számos városban a szavazásra kijelölt oktatási intézményeknél, hogy eltávolítsák a voksolás megkezdésére várakozókat. Több helyszínen erőszakot alkalmazva léptek fel, mivel a felszólítás ellenére az emberek nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket. A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt az akció közben többeket félrelöktek vagy a földre nyomtak.
Sabadellben az egyik szavazóhelyiségnek kijelölt iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek. Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, miközben az emberek odakint az utcán tiltakoznak. A komolyabb összecsapások Barcelona belvárosában történtek, miután a rendőrök pajzsaikkal igyekeztek kiszorítani az embereket egy iskola elől. A tömeg többször is nekifeszült a rendőri sorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: "az utca mindig a miénk marad". A tiltakozó akció a környező utcákra is kiterjedt, a rohamrendőrök felé forgalomterelő korlátokat dobáltak, akik gumibotozással és gumilövedékkel válaszoltak. Erőszakos események nemcsak Barcelonában zajlottak, hanem máshol például Tarragonában és Lleidában is. A spanyol sajtóban sorra jelennek meg a vérző fejű emberekről készült fényképek. Számtalan felvétel jelent meg a közösségi oldalakon, amelyek szerint a spanyol csendőrök és rendőrök földön vagy lépcsőn ülő, békés tiltakozókat is bántalmaztak.
A spanyol belügyminisztérium pedig arról tett közzé felvételt, hogy egy húsz főből álló csoport kővel dobálta a csendőröket Tarragonában. A katalán kormány adatai szerint több mint 800 ember sérült meg délutánig, nekik azt javasolták, hogy mindenképpen tegyenek feljelentést. A spanyol belügyminisztérium arról számolt be, hogy kilenc spanyol rendőr és két csendőr is megsérült az összecsapásokban.
A spanyol kormány arányosnak ítélte a hatóságok fellépését, és a történtekért a katalán kormányt tartja felelősnek.
Ennek a "bohózatnak" a folytatása nem vezet sehova
- jelentette ki Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes Madridban, hangsúlyozva, nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló.
Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt"
- fogalmazott Jordi Turull katalán kormányszóvivő Barcelonában, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének. A politikus közölte: a szavazásra kijelölt iskolák 96 százalékában lehet voksolni a nap folyamán.
A katalán kormány eredetileg 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben ígérte a népszavazás megrendezését, míg a spanyol belügyminisztérium szombaton azt közölte, a legtöbb szavazóhelyiséget előre lezárták a hatóságok. Miután a spanyol hatóságok a hétvégén kiiktatták a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét is, vasárnap reggel, egy órával a voksolás megkezdése előtt a katalán kormány bejelentette: bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben leadhatja szavazatát a nap folyamán. Elfogadják az otthon nyomtatott, hivatalos formátumú szavazólapokat és a boríték nélküli voksokat is. A katalán elnök szeptember 6-án írta ki a függetlenségi népszavazást, amelyet már másnap felfüggesztette a spanyol alkotmánybíróság, így annak megtartása törvénytelen. A katalán kormány ennek ellenére folytatta az esemény előkészületeit, amelyre válaszul a spanyol hatóságok házkutatásokat tartottak, magas rangú katalán tisztségviselőket vettek őrizetbe, és lefoglalták a szavazásra nyomtatott több millió szórólapot, a borítékokat, szavazóurnákat.
Katalónia Spanyolország egyik legfejlettebb térsége, a katalán gazdaság mérete meghaladja Portugáliáét. Felmérések szerint a 7,5 millió lakosának többsége nem akar független Katalóniában élni; csak 40 százalék támogatja az elszakadást, de a többség egyetért abban, hogy népszavazást tartsanak a kérdésről. Az autonóm régió nem először készül függetlenségi referendumra. A spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én "alternatív népszavazás" címen rendezett népszavazást, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól. Lényeges különbség, hogy a három évvel ezelőtti népszavazást megelőzően jóval kisebb volt a mozgósítás a függetlenségi pártok részéről, és nem volt hatósági beavatkozás sem a spanyol állam részéről. Akkor a választásra jogosultak 5,4 millió emberből több mint 2,3 millióan mentek el szavazni, közülük a függetlenséget és az elszakadást mintegy 1,8 millióan támogatták.
MTI; Vezető kép: Voanews
