Pesti Srácok

A meleg vízről is lemondanának a fiatalok, csak hogy legyen internet

A meleg vízről is lemondanának a fiatalok, csak hogy legyen internet

A 16–37 éves magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő, naponta átlagosan 1,8 órát töltenek ezeken az internetes felületeken – derül ki a Vodafone Magyarország és az NRC közös kutatásából. A két társaság közleménye szerint az Y és Z generációs (azaz a 23–37 és 8–22 éves) magyar felhasználók leginkább vicces tartalmakat, zenét és filmeket néznek, és hetente átlagosan 22 órát interneteznek.

Elsősorban a Facebookot, a Face­book Messengert és a YouTube-ot használják. Harminc százalékuknak amint van néhány szabad perce az iskolában vagy a munkahelyén, az az első dolga, hogy átfussa a közösségi oldalakat. Az Y és Z generációba tartozó internetezők 89 százalékának van okostelefonja, saját laptopja vagy PC-je ezzel szemben csak ötből négynek van. A fiatal internetezők 82 százalékának van mobilinternet előfizetése, szűk többségük, 53 százalékuk ugyanakkor nem találja elegendőnek a csomagban foglalt adatmennyiséget. Amennyiben korlátlan adattal rendelkeznének, leginkább böngészésre, közösségi oldalak látogatására, online zenehallgatásra, videók nézésére és csevegőprogramokra használnák a telefont.

A kutatás szerint a 16–21 éves korosztály jár az élen a tartalmak fogyasztásában és előállításában. 69 százalékuk legalább hetente néz videót tableten vagy okostelefonon, míg 55 százalékuk hetente olvas blogbejegyzéseket. Tartalmat – videót és fényképet – 81 százalékuk készít hetente. A legnépszerűbb alkalmazások sorrendben a Facebook, a Facebook Messenger, a YouTube, az Instagram és a Viber. A különböző közösségi oldalakon átlagosan hetente 12,4 órát töltenek az Y és Z generáció tagjai, a legtöbbet, 14,1 órát, a 22–29 évesek.

Az összes válaszadó 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekről, mert mindenki igyekszik a valóságosnál jobb színben feltüntetni az életét. Ez a szám a 16–21 évesek köré­ben volt a legalacsonyabb, 56 százalék. Ez azt mutatja, hogy szükség van a Z generáció edukációjára, hogy megtalálják az egyensúlyt a digitális és a valós életük között.

PestiSracok facebook image

A fenti tendenciákat megerősíti az eNET – Telekom Jelentés az internetgazdaságról című legfrissebb kutatása is, amely az otthon fogalmának változásait vizsgálta. Eszerint a felnőtt magyar internetezők szerint az otthonosság érzete nem ugyanazt jelenti az egyes generációknak: míg az idősebbeknek a net kényelmi funkció, addig a fiataloknak mára alapszükségletté vált. A megkérdezett netezők szerint a Z generáció tagjainak az otthon kényelméhez egyértelműen az internetezési lehetőség a legfontosabb, amiről semmiképp sem lennének hajlandók lemondani (88 százalék).

Ezt a második helyezett zenehallgatási lehetőség és a harmadik helyen szereplő tisztálkodási lehetőség (például meleg víz) követi. Az Y generáció tagjai a netezők szerint elsősorban a tisztálkodási lehetőséghez ragaszkodnának (59 százalék), azonban ezt minimális különbséggel lemaradva követi a második helyen szereplő internetezési lehetőség. A válaszadók a harmadik legfontosabbnak az ételtárolási, főzési lehetőséget tartják. Az X generáció (a 38–52 éves korosztály) esetében szintén a tisztálkodási lehetőséget tartják a leginkább meghatározónak (60 százalék) a netezők. Esetükben a második helyen az ételtárolási, főzési lehetőség szerepel, amit a tévénézés követ. A babyboom generációnak (az 53–71 éves korosztály) az ételtárolási, főzési lehetőséget tartják a leglényegesebbnek a válaszadók (53 százalék). Esetükben a tévénézés már a második helyen szerepel, amit a tisztálkodás követ.

A válaszadók szerint a fiatalabb generációknak az internet mára azzá vált, ami az idősebb generációknak a tévénézés. És hogy miről lennének hajlandók a netezők egy hónapra lemondani az internetért cserébe? 38 százalék a konyháról, főzésről; 27 százalék a tévézésről; 22 százalék az ágyáról; 20 százalék a zenehallgatásról, sőt még a meleg vízről is.

Magyar Idők; Vezető kép: CNN

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.