Pesti Srácok

A meleg vízről is lemondanának a fiatalok, csak hogy legyen internet

A meleg vízről is lemondanának a fiatalok, csak hogy legyen internet

A 16–37 éves magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő, naponta átlagosan 1,8 órát töltenek ezeken az internetes felületeken – derül ki a Vodafone Magyarország és az NRC közös kutatásából. A két társaság közleménye szerint az Y és Z generációs (azaz a 23–37 és 8–22 éves) magyar felhasználók leginkább vicces tartalmakat, zenét és filmeket néznek, és hetente átlagosan 22 órát interneteznek.

Elsősorban a Facebookot, a Face­book Messengert és a YouTube-ot használják. Harminc százalékuknak amint van néhány szabad perce az iskolában vagy a munkahelyén, az az első dolga, hogy átfussa a közösségi oldalakat. Az Y és Z generációba tartozó internetezők 89 százalékának van okostelefonja, saját laptopja vagy PC-je ezzel szemben csak ötből négynek van. A fiatal internetezők 82 százalékának van mobilinternet előfizetése, szűk többségük, 53 százalékuk ugyanakkor nem találja elegendőnek a csomagban foglalt adatmennyiséget. Amennyiben korlátlan adattal rendelkeznének, leginkább böngészésre, közösségi oldalak látogatására, online zenehallgatásra, videók nézésére és csevegőprogramokra használnák a telefont.

A kutatás szerint a 16–21 éves korosztály jár az élen a tartalmak fogyasztásában és előállításában. 69 százalékuk legalább hetente néz videót tableten vagy okostelefonon, míg 55 százalékuk hetente olvas blogbejegyzéseket. Tartalmat – videót és fényképet – 81 százalékuk készít hetente. A legnépszerűbb alkalmazások sorrendben a Facebook, a Facebook Messenger, a YouTube, az Instagram és a Viber. A különböző közösségi oldalakon átlagosan hetente 12,4 órát töltenek az Y és Z generáció tagjai, a legtöbbet, 14,1 órát, a 22–29 évesek.

Az összes válaszadó 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon látottak nem adnak valós képet az emberekről, mert mindenki igyekszik a valóságosnál jobb színben feltüntetni az életét. Ez a szám a 16–21 évesek köré­ben volt a legalacsonyabb, 56 százalék. Ez azt mutatja, hogy szükség van a Z generáció edukációjára, hogy megtalálják az egyensúlyt a digitális és a valós életük között.

PestiSracok facebook image

A fenti tendenciákat megerősíti az eNET – Telekom Jelentés az internetgazdaságról című legfrissebb kutatása is, amely az otthon fogalmának változásait vizsgálta. Eszerint a felnőtt magyar internetezők szerint az otthonosság érzete nem ugyanazt jelenti az egyes generációknak: míg az idősebbeknek a net kényelmi funkció, addig a fiataloknak mára alapszükségletté vált. A megkérdezett netezők szerint a Z generáció tagjainak az otthon kényelméhez egyértelműen az internetezési lehetőség a legfontosabb, amiről semmiképp sem lennének hajlandók lemondani (88 százalék).

Ezt a második helyezett zenehallgatási lehetőség és a harmadik helyen szereplő tisztálkodási lehetőség (például meleg víz) követi. Az Y generáció tagjai a netezők szerint elsősorban a tisztálkodási lehetőséghez ragaszkodnának (59 százalék), azonban ezt minimális különbséggel lemaradva követi a második helyen szereplő internetezési lehetőség. A válaszadók a harmadik legfontosabbnak az ételtárolási, főzési lehetőséget tartják. Az X generáció (a 38–52 éves korosztály) esetében szintén a tisztálkodási lehetőséget tartják a leginkább meghatározónak (60 százalék) a netezők. Esetükben a második helyen az ételtárolási, főzési lehetőség szerepel, amit a tévénézés követ. A babyboom generációnak (az 53–71 éves korosztály) az ételtárolási, főzési lehetőséget tartják a leglényegesebbnek a válaszadók (53 százalék). Esetükben a tévénézés már a második helyen szerepel, amit a tisztálkodás követ.

A válaszadók szerint a fiatalabb generációknak az internet mára azzá vált, ami az idősebb generációknak a tévénézés. És hogy miről lennének hajlandók a netezők egy hónapra lemondani az internetért cserébe? 38 százalék a konyháról, főzésről; 27 százalék a tévézésről; 22 százalék az ágyáról; 20 százalék a zenehallgatásról, sőt még a meleg vízről is.

Magyar Idők; Vezető kép: CNN

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.