Pesti Srácok

Mit tehet Spanyolország, ha Katalónia egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét?

Mit tehet Spanyolország, ha Katalónia egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét?

Mit tehet Spanyolország, ha Katalónia egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét? - hangzik el egyre gyakrabban a kérdés, mióta vasárnap megtartották a függetlenségi népszavazást Katalóniában az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére.

A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy eredeti tervei szerint a katalán parlamentben határozatot fogadtasson el az egyoldalú elszakadásról Spanyolországtól. Elképzelései szerint ezt fél évig tartó tárgyalásos időszak követné, ezalatt a függetlenedés részleteiről kíván megegyezni az anyaországgal. A spanyol kormány szerint Katalónia nem tartott népszavazást, mert a vasárnapi események nem tekinthetők annak, így eredménye nem lehet politikai döntések alapja. Az elszakadási tárgyalásokban tehát nem lesz partner Katalónia számára.

Spanyolország számára fontos ütőkártyát jelent az alkotmány 155-ös cikkelye, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetben ellenőrzése alá vonja egy autonóm közösség, ebben az esetben Katalónia irányítását. A törvény kimondja: ha az autonóm régió nem teljesíti alkotmányos kötelezettségeit, vagy más törvényeket megsért, illetve ha cselekedetei "súlyosan sértik" a közérdeket, akkor a központi kormány kérvényezheti a cikkely alkalmazását.

A folyamat elején Madridnak fel kell szólítania az autonóm kormányt, hogy hagyjon fel törvénysértő tevékenységével és teljesítse törvényi kötelezettségeit. Ha ezt nem teszi meg, a spanyol törvényhozás felső házához, a szenátushoz fordulhat, kérvényében ki kell fejtenie, hogy pontosan milyen intézkedéseket alkalmazna ahhoz, hogy "kötelezze" a régiót a törvények betartására. A szenátus megvitatja a javaslatot, lehetőséget adva az autonóm elnöknek az érvelésre, majd szavaz, a döntéshez abszolút többség kell. Mivel a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) rendelkezik ezzel a szükséges fölénnyel a felsőházban, ha végül lesz ilyen javaslat, nagy valószínűséggel el is fogadják majd azt.

PestiSracok facebook image

Az alkotmány nem részletezi, hogy pontosan melyek azok az intézkedések, amelyekkel élhet ezen belül a spanyol kormány Szakértők elvetik, hogy ez a spanyol hadsereg bevetését, vagy katalán intézmények feloszlatását jelentené. A 155-ös cikkelyt a spanyol történelem során még soha nem alkalmazták, ha a spanyol kormány most mégis élne vele, azzal lényegében ismeretlen terepre lépne. Rafael Hernando, a konzervatív Néppárt parlamenti szóvivője szerint pillanatnyilag nincs napirenden a 155-ös cikkely alkalmazása, mivel ahhoz nincs meg a szükséges politikai támogatás. A spanyol parlament pártjai közül csupán a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt támogatja nyíltan ezt a lehetőséget, sőt, ők követelik is az alkalmazását azért, hogy Katalóniában minél előbb új parlamenti választásokat tartsanak.

MTI; Vezető kép: Fair Observer

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.