Pesti Srácok

Mit tehet Spanyolország, ha Katalónia egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét?

Mit tehet Spanyolország, ha Katalónia egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét?

Mit tehet Spanyolország, ha Katalónia egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét? - hangzik el egyre gyakrabban a kérdés, mióta vasárnap megtartották a függetlenségi népszavazást Katalóniában az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére.

A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy eredeti tervei szerint a katalán parlamentben határozatot fogadtasson el az egyoldalú elszakadásról Spanyolországtól. Elképzelései szerint ezt fél évig tartó tárgyalásos időszak követné, ezalatt a függetlenedés részleteiről kíván megegyezni az anyaországgal. A spanyol kormány szerint Katalónia nem tartott népszavazást, mert a vasárnapi események nem tekinthetők annak, így eredménye nem lehet politikai döntések alapja. Az elszakadási tárgyalásokban tehát nem lesz partner Katalónia számára.

Spanyolország számára fontos ütőkártyát jelent az alkotmány 155-ös cikkelye, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli helyzetben ellenőrzése alá vonja egy autonóm közösség, ebben az esetben Katalónia irányítását. A törvény kimondja: ha az autonóm régió nem teljesíti alkotmányos kötelezettségeit, vagy más törvényeket megsért, illetve ha cselekedetei "súlyosan sértik" a közérdeket, akkor a központi kormány kérvényezheti a cikkely alkalmazását.

A folyamat elején Madridnak fel kell szólítania az autonóm kormányt, hogy hagyjon fel törvénysértő tevékenységével és teljesítse törvényi kötelezettségeit. Ha ezt nem teszi meg, a spanyol törvényhozás felső házához, a szenátushoz fordulhat, kérvényében ki kell fejtenie, hogy pontosan milyen intézkedéseket alkalmazna ahhoz, hogy "kötelezze" a régiót a törvények betartására. A szenátus megvitatja a javaslatot, lehetőséget adva az autonóm elnöknek az érvelésre, majd szavaz, a döntéshez abszolút többség kell. Mivel a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) rendelkezik ezzel a szükséges fölénnyel a felsőházban, ha végül lesz ilyen javaslat, nagy valószínűséggel el is fogadják majd azt.

PestiSracok facebook image

Az alkotmány nem részletezi, hogy pontosan melyek azok az intézkedések, amelyekkel élhet ezen belül a spanyol kormány Szakértők elvetik, hogy ez a spanyol hadsereg bevetését, vagy katalán intézmények feloszlatását jelentené. A 155-ös cikkelyt a spanyol történelem során még soha nem alkalmazták, ha a spanyol kormány most mégis élne vele, azzal lényegében ismeretlen terepre lépne. Rafael Hernando, a konzervatív Néppárt parlamenti szóvivője szerint pillanatnyilag nincs napirenden a 155-ös cikkely alkalmazása, mivel ahhoz nincs meg a szükséges politikai támogatás. A spanyol parlament pártjai közül csupán a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt támogatja nyíltan ezt a lehetőséget, sőt, ők követelik is az alkalmazását azért, hogy Katalóniában minél előbb új parlamenti választásokat tartsanak.

MTI; Vezető kép: Fair Observer

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.