Pesti Srácok

Nyolcvankét magyar településen át futnak a katonák

Nyolcvankét magyar településen át futnak a katonák

Több mint ezer kilométeres emlékfutással tisztelegnek az első világháborúban elhunyt katonák előtt, a caporettói áttörés századik évfordulója alkalmából. A Centenáriumi emlékfutás a hősökért elnevezésű futás résztvevői Simicskó István honvédelmi miniszter beszédét követően rajtolnak el szerda délelőtt a budapesti Hősök teréről.A Honvédelmi Minisztérium (HM) MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a budapesti startnál a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola növendékei is futnak, ezen felül hagyományőrzők segítségével idézik meg a "kor hangulatát".

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum koordinálásával megszervezett futáson a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tartalékos állománya is képviselteti magát. A magyarországi szakaszon 82 településen halad keresztül az emlékfutás, a rédicsi határátkelőt várhatóan jövő szerda délután érik el a futók. A Kobaridban lévő célállomásra pedig a tervek szerint október 24-én délután futnak majd be. A mintegy 1020 kilométeres útvonal alatt több településen helyi lakosok, civil szervezetek, iskolások is csatlakoznak a futókhoz.

Mint a HM háttéranyagában kifejtették: az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborús történetében az egyik "legsikeresebb és legkiemelkedőbb esemény" volt a caporettói áttörés volt. Az 1917. október 24-én megindított hadműveletben Caporetto településnél (ma Kobarid) az osztrák-magyar és szövetséges német csapatok áttörték az olasz védvonalat és a tizenegy védekezésben eltelt isonzói csata után csapataink átvették a kezdeményezést és óriási győzelmet arattak az olasz csapatok fölött.

A caporettói áttörés "jelentős hadászati siker ugyan", de nem hozta el az "olasz összeomlást"

PestiSracok facebook image

A mintegy 240 kilométerrel megrövidült arcvonalnak köszönhetően a német csapatokat ki tudták vonni. Jelentős mennyiségű hadianyag és mintegy 300 ezer olasz hadifogoly került a monarchia kezébe, de Olaszország "kiütését" a háborúból nem sikerült elérni. A caporettói áttörésben illetve az 1917. december 3-ig tartó hadműveletben, ami XII. isonzói csata néven is ismert, számos olyan alakulat vett részt, amelynek helyőrségei a mai Magyarország területén voltak és állományukban döntően magyar nemzetiségű katonák harcoltak. Magyarország területéről Budapest, Székesfehérvár, Debrecen, Pécs, Nagykanizsa, Veszprém, Esztergom, Szeged és Győr katonai egységei, míg a mai határon túli települések közül Nagyvárad, Szabadka, Kassa és Szatmárnémeti gyalogezredei vettek részt a harcokban.

PS/MTI, Fotó: MH HKNYP, Galambos Sándor (Zrínyi Média)

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.