Pesti Srácok

Nincs szükség katonákra a határon! – hirdeti a Momentum

Nincs szükség katonákra a határon! – hirdeti a Momentum

Több életbe, illetve húsba vágó elképzelését sem verte nagydobra programja bemutatásakor a Momentum – írja a Magyar Idők. De ha jobban átnézzük, kiderül, Fekete-Győr Andrásék szerint pél­dául nincs szükség katonákra a határon.

„Tehermentesítjük a honvédséget a határvédelemben” címszava alatt a Momentum úgy fogalmaz:

Szintén nem kapott különösebb publicitást a program „Lehetőségekkel teli ország” fejezetének azon pontja, miszerint „visszaszorítjuk az ingatlanspekulációt a tőkejövedelem-adó bevezetésével”. A Magyar Idők megkeresésére több adószakértő is egybehangzóan úgy vélekedett, bár a megfogalmazás meglehetősen általános és ködös, abból kiolvasható az általános ingatlanadó – illetve vagyonadó – bevezetésének a szándéka. Szerintük mivel a Momentum az ingatlanspekulációra hivatkozik, nem zárható ki, hogy az adó nemcsak a lakásokra, hanem más ingatlanokra, így akár telkekre, termőföldekre is vonatkozhat. Az egyik megkérdezett adószakértő úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Ismert, az ingatlanadó a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik leghőbb vágya volt, aminek bevezetéséről a Bajnai-kormány 2009-ben döntött is. Az egykori miniszterelnök az ATV műsorában akkor elismerte: keményen hangzik, de ha valaki nem tudja fenntartani az ingatlanát a 2010-ben bevezetendő adó miatt, akkor költözzön egy számmal kisebbe. 2010 januárjában azonban az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte a lakóingatlanok megadóztatását abban a formában, ahogy azt a parlament elfogadta. Míg a Momentum most az ingatlanspekulációra hivatkozva vezetné be az ingatlanadót, Bajnai Gordon azt hangoztatta az Alkotmánybíróság döntése után: a vagyonadó célja, hogy az ország legtehetősebb emberei csökkentsék a legszegényebbek terheit, ezért a szolidaritásról szól, így ha azt eltörlik, akkor a vagyonosok győznek.

Ez vezetett Trianonhoz!

Tudják, ki volt az a „nagy formátumú” politikus a magyar történelemben, aki szintén nem akart katonákat látni? Linder Bélának hívták, ő volt a nemzetvesztő Károlyi-kormány hadügyminisztere, és tőle származnak ezek a hírhedt mondatok:

Ki ne tudná, hogy a nagy háborúból visszatérő, részben még ütőképes magyar hadsereg – fenti, elmeháborodott filozófia szellemében történt – leszerelése hova vezetett: az ország megszállásához, Budapest románok általi kifosztásához, végső soron Trianonhoz. Ha maradt volna ütőképes hadseregünk, akkor – mint a törökök példája is bizonyítja – valószínűleg kisebb veszteségekkel megúszhattuk volna az országcsonkolást.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.