Remek munkát végeztek balliberális EP-s képviselőink, a hetes cikk aktiválása miatt vizsgálódnak hazánk ellen
Várhatóan jövő szeptemberben szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről, melynek alapján a testület kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását - tájékoztatott a képviselőtestület sajtószolgálata szerdán. Mint ismert: a balliberálisok indítványát még tavasszal szavazta meg képviselőtestület, így az Európai Unió szankciókkal fenyegető eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben. Ez először fordul elő az EU történetében.
Az EP plenáris ülése májusban utasította
a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságot (LIBE) a jelentés elkészítésére, hogy a plénum szavazhasson majd egy indoklással ellátott javaslatról
, amellyel kezdeményezheti
a hetes cikk szerinti
eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban. A jelentés elkészítésével Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt bízták meg, aki jövő márciusban fogja ismertetni a tervezetet a szakbizottság tagjaival, miután
a LIBE meghallgatta a magyar kormány és a civil társadalom képviselőit.
A sajtószolgálat arról számolt be, hogy
erre a meghallgatásra még idén sor fog kerülni.
A szerdai közlemény szerint a
LIBE júniusban szavazhat a dokumentumról
, amelyhez az EP több bizottsága is csatolni fogja a véleményét: az alkotmányügyi, valamint a kulturális és oktatási biztosan, de lehet, hogy a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság is. A jelentés várhatóan
2018 szeptemberében
kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé szavazásra.
Ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament a hetes cikk aktiválásával foglalkozik, ezért mindent megteszek, hogy átlátható és alapos vizsgálódás előzze meg a következtetések levonását. A kiegyensúlyozott kép kialakítása érdekében örömmel találkozom a magyar hatóságokkal, civilekkel, tudósokkal és másokkal is"
- hangsúlyozta Sargentini.
A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben
. Ezután a
miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron
akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat
, ehhez azonban az
összes többi
tagállam
egyhangú támogatására
van szükség. Mint ismert: a
megszavazott állásfoglalás elítélte az Orbán-kormány tevékenységét,
és úgy ítélte meg, hogy az elmúlt néhány évben
“súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon.
Helyteleníti a migránsokkal, a menedékkérőkkel és a menekültekkel szembeni bánásmódot, a sorozatos jogsértéseket
. Szóvá teszi a
romák oktatási szegregációját,
és aggályainak ad hangot a
civil szervezetek elleni támadások és a médiapluralizmust veszélyeztető kormányzati lépések miatt
A balliberálisok által benyújtott szöveg megállapította, hogy az Orbán-kormány működése egyértelműen veszélybe sodorja az európai uniós alapértékeket, ezért indítványozza a szankciókkal is fenyegető eljárás megindítását. Az EU szerződése szerint az úgynevezett 7. cikk szerinti procedúrát bármely uniós intézmény kezdeményezheti. Erre azonban még sohasem volt példa.
Érdemes felidézni, hogyan ujjongtak a balliberális magyar képviselők
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményében kijelentette, az Európai Parlament négypárti határozatával Orbán Viktor és a Fidesz körül végérvényesen elfogyott a levegő Európában.
"A következmények hosszú távon súlyosak is lehetnek Magyarország számára. Egy évünk arra, hogy még mielőtt durva szankciók születnek, eltakarítsuk az Orbán-kormányt és Magyarországot visszavezessük az európai útra" - fogalmazott a képviselő.
Szanyi Tiborszocialista EP-képviselő nyilatkozatában kijelentette: Európa erős szövetséges az "orbáni önkény" elleni harcban.
A képviselő az "orbáni rezsim" leleplezése és európai elszigetelése szempontjából morális és politikai áttörésként értékelte az Európai Parlament állásfoglalását. Aláhúzta, az állásfoglalás rámutat a korrupcióval való összefonódásra, sürgetve, hogy az Európai Bizottság "nézzen jobban Orbánék körmére" az uniós pénzek elköltése terén.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette az Európai Parlament megmutatta, hogy a képviselők többsége pártállástól függetlenül látja, hogy a magyar kormány rendszerszerűen és súlyosan sérti az Európai Unió alapértékeit, a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamot.
"A közös értékeken alapuló Európai Unióban nem látják szívesen azt, aki a saját hatalma érdekében minden értékeket semmibe vesz. A liberális demokrácia normáinak helyreállítása Magyarországon elsősorban a magyar polgárok érdeke, ezért a Demokratikus Koalíció teljes mértékben támogatja a ma elfogadott határozatot"
- jelentette ki a képviselő.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője nyilatkozatában kijelentette, "egész Európának elege van Orbánból, abból, hogy tönkre akarja tenni Magyarországot és Európát. Abból a politikából, amely csak lop, kiárusítja az országot az oroszoknak és el akarja hagyni Európát".
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint nincs reális esélye annak, hogy életbe lépjen az uniós szerződés hetedik cikkelye Magyarországgal szemben
Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott, hogy a "Soros-jelentés" felháborító, és "hetet-havat összehord". Egy újabb frontális támadás a magyar kormány ellen, amit a kabinet elutasít. Az EP Magyarországra akarja erőltetni az illegális bevándorlást - hangoztatta Hidvéghi Balázs.
PS/MTI
