Pesti Srácok

Soron kívüli közgyűlést tartott az új ukrán oktatási törvény miatt a KMPSZ Beregszászon

Soron kívüli közgyűlést tartott az új ukrán oktatási törvény miatt a KMPSZ Beregszászon

Az új ukrán oktatási törvény elfogadása után előállt helyzetet vitatta meg, és az ukrán állam vezetőinek, illetékes hatóságainak, valamint az európai uniós szervezeteknek címzett nyilatkozatot fogadott el soron kívüli közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szombaton Beregszászon.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában komoly biztonsági intézkedések mellett megtartott közgyűlésen elmondott beszédében Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke azt hangsúlyozta: az ukrán parlament által 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás lefejezésével megszünteti a magyar pedagógusok munkáját, és agóniára ítéli a kárpátaljai magyar közösséget. Az oktatási törvény valóságos merénylet az ukrajnai magyar kisebbség ellen - tette hozzá, megjegyezve, hogy a jogfosztó törvény elfogadását az ukrán médiában három éve folyó, az országos közvéleményt a kárpátaljai magyarok ellen hangoló pszichológiai nyomásgyakorlás előzte meg.

A KMPSZ elnöke kifogásolta, hogy az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium az elmúlt egy évben következetesen visszautasította a több mint 2700 tagot számláló szakmai érdekvédelmi szervezet kérését, hogy a tárca egyeztessen a készülő oktatási törvényről a kárpátaljai magyarság képviselőivel. Mint rámutatott, az elmúlt időszakban több mint 40 levelet és beadványt intéztek az illetékes hatóságokhoz javaslataikkal, továbbá a kárpátaljai magyarok 64 ezer aláírást gyűjtöttek össze meglévő nyelvhasználati jogaik védelme érdekében, de mindhiába.

Orosz Ildikó elmondta: a KMPSZ soron kívüli közgyűlését azért hívták össze, hogy a pedagógusok megvitassák az oktatási törvény elfogadása nyomán kialakult helyzetet, és tájékoztassák az ukrán állam vezetőit, az oktatási tárcát és az európai uniós szervezeteket a szakmai érdekvédelmi szervezet álláspontjáról. "Egyúttal emlékeztetni szeretnénk az illetékes hatóságokat arra, hogy amikor rólunk hoznak döntést, akkor a mi álláspontunkat is figyelembe kell venniük" - hangoztatta a KMPSZ elnöke.

PestiSracok facebook image

Felszólalásában Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője azt emelte ki, hogy Ukrajna válságban van, és ebben a helyzetben akarják harmadrendű állampolgárokká degradálni a kárpátaljai magyarokat, megfosztva őket attól a legalapvetőbb emberi joguktól, hogy maguk választhassák meg, milyen nyelven taníttassák gyermekeiket. Ezt még Sztálin sem merte megtenni a kárpátaljai magyarokkal szemben - mutatott rá. Minden egyes iskoláért, minden egyes osztályért harcolni fogunk, ezt a küzdelmet meg fogjuk vívni - zárta beszédét a KMKSZ elnöke.

A soron kívüli közgyűlés küldöttei által egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban a KMPSZ a többi között négy alapvető követelést fogalmazott meg, amelyek szerint az ukrán államnak biztosítania kell valamennyi állampolgár számára az anyanyelven történő oktatás lehetőségét minden szinten, differenciáltan kell kezelnie az államnyelv oktatásának kérdését a nemzetiségi tannyelvű iskolákban az ukrán hatékonyabb elsajátítása érdekében, lehetővé kell tennie az emelt szintű érettségi vizsgát magyar nyelvből, valamint a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatos minden kérdés megoldásába be kell vonnia az érintett kisebbségek legitim szervezeteinek képviselőit.

Az oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.