Pesti Srácok

Tőkés: Brüsszelt jobban érdekli egyetlen migráns, mint egy több százezres nemzeti közösség

Tőkés: Brüsszelt jobban érdekli egyetlen migráns, mint egy több százezres nemzeti közösség

Ma ugyanolyan elszántság kell a határon túli magyarok küzdelmében, mint 1989-ben – mondta Tőkés László. Az erdélyi európai parlamenti képviselő a Figyelőnek adott exkluzív interjújában beszélt a reformáció örökségéről és arról is, hogyan éli meg az erdélyi magyarság Brüsszel hozzáállását a kisebbségekhez.

Az erdélyi európai parlamenti képviselő az interjúban úgy fogalmazott:

Azonban Tőkés László szerint nem szabad feladni a küzdelmet, „politikai elszántságra van szükség és ezt vállalni kell”. Tőkés úgy vélte, a katalán függetlenségi törekvés nem tesz jót a székelyek ügyének, ugyanis „felerősíti azok hangerejét, akik az autonómiában eleve szeparatizmust látnak”. Az EP-képviselő hozzátette, Székelyföld autonómiája megmaradásának feltétele. Tőkés úgy látja, a magyar-román viszonyban elindult valami, ami egy közös ponthoz vezethet.

PestiSracok facebook image

A politikus a Figyelőnek beszélt a reformációról is, amelynek „hozadékai közül a legfontosabbnak a magyar államiság folytonosságának a megteremtése”.Tőkés László hozzátette, „most a külhoni nemzetrészek puszta megmaradása” a tét.

A teljes interjút a Figyelő legfrissebb számában olvashatják.

Figyelő/Origo; vezető kép: Maszol.ro

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.