Pesti Srácok

Trump közzéteteti a Kennedy-merénylet majdnem minden dokumentumát

Trump közzéteteti a Kennedy-merénylet majdnem minden dokumentumát

Donald Trump amerikai elnök szombaton bejelentette, hogy nyilvánosságra hozatja az 1963-as Kennedy-gyilkosság összes, még mindig titkosított dokumentumát azok kivételével, amelyek olyan személyek nevét és lakcímét tartalmazzák, akik még ma is élnek.

Trump szokásához híven, twitterüzenetek sorozatával tudatta, hogy döntése előtt behatóan tanácskozott a Központi Hírszerző Ügynökséggel, a CIA-vel és más szervezetekkel.

Az Egyesült Államok Országos Levéltára csütörtökön éjjel a honlapján nyilvánosságra hozott 2800 dokumentumot a Kennedy-gyilkosságról, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos maradt. Trump elrendelte, hogy fél év alatt alaposan vizsgálják át a visszatartott dokumentumokat.

Az amerikai elnök szombati üzenetsorozatában arra nem tért ki, hogy rövidül-e a vizsgálódás ideje.

PestiSracok facebook image

Az Egyesült Államok történelmébe két Kennedy-gyilkosság beleíródott. John F. Kennedy néhai elnököt 1963 őszén lőtték agyon, de öccsével, Robert Kennedyvel is merénylő végzett 1968-ban. Utóbbi igazságügy miniszterként dolgozott bátyja kormányzatában.

MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)