Pesti Srácok

Újra tárgyalják a röszkei terrorpert

Újra tárgyalják a röszkei terrorpert

Másodszor tárgyalják mától első fokon a Szegedi Törvényszéken a terrorcselekmény miatt egyszer már tíz évre ítélt Ahmed H. perét. A két évvel ezelőtti röszkei zavargás ügyében az elsőfokú ítéletet megsemmisítette júniusban a Szegedi Táblabíróság, és új elsőfokú eljárásra utasította a törvényszéket - emlékeztet rá hétfői cikkében a Magyar Idők.

Első fokon, az elejétől kezdődik ma a Szegedi Törvényszéken Ahmed H. pere az emlékezetes röszkei zavargás ügyében. E hétre még egy tárgyalási napot tűztek ki, csütörtökre. Ahmed H.-t a szocialisták egykori igazságügyi minisztere, Bárándy Péter védi. Mint ismert, a tömeges migráció miatti válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke–Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Első fokon tíz év fegyház és végleges kiutasítás járt a szír férfinak

A Szegedi Törvényszék első fokon Ahmed H.-t bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért tíz év fegyházbüntetésre ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról. Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött, többször is megafonon beszélt a tömeghez, háromszor maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A döntést a Szegedi Ítélőtábla Mezőlaki Erik vezette tanácsa idén júniusban megsemmisítette, és új elsőfokú eljárásra utasította a Szegedi Törvényszéket. Az ítélőtábla arra hivatkozva nem bírálta felül az elsőfokú ítéletet, hogy szerinte a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amelyek a tényállásra, a bűncselekmény jogi minősítésére, illetve a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna. A Legfőbb Ügyészség szerint a táblabíróság törvénysértő döntést hozott a szír férfi ügyében, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mivel szerintük a végzés indokaként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban. Ezért Polt Péter azt kérte a Kúriától: állapítsa meg, hogy a táblabíróság a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül az ítéletet. Ennek az indítványnak nincs perhalasztó hatálya.

PestiSracok facebook image

A vádirat lényege szerint Ahmed H. 2015. szeptember hó 16-án, a rendőrség által lezárt Röszke II. közúti határátkelőhely szerb oldalán összegyűlt több száz fős tömeg tagjaként a Magyarországra való szabad bejutás érdekében mikrofonba beszélve, folyamatosan, több alkalommal a határ megnyitását követelte a rendőröktől. A rendőrség a tömegzavargás résztvevőit folyamatosan tájékoztatta hangosbemondón keresztül arról, hogy nem messze a határátkelőhelytől kialakított tranzitponton jogszerűen tudnak belépni Magyarország területére a regisztrálást követően. Ez utóbbira egyébként a vádlottnak szüksége sem lett volna, hiszen ciprusi és másik hat – szintén EU-s – útlevele birtokában jogszerűen beléphetett volna hazánkba és az Európai Unióba. A vádlott és társai a kordont rángatták, valamint kövekkel, üvegekkel és egyéb tárgyakkal dobálták a rendőrsorfalat a határ megnyitása érdekében. Több rendőr nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott magatartásával állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el. Az államhatár rendje védelmét biztosító kordon megrongálását és áttörését követően a vádlott a kialakult tömegzavargás résztvevőjeként jogosulatlanul lépett továbbá Magyarország területére is. A rendőrségnek végül sikerült a tömeget Ahmed H. vádlottal együtt Szerbiába visszaszorítani és a határátkelő kapuját visszazárni.

Forrás: Magyar Idők

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)