Pesti Srácok

Újra tárgyalják a röszkei terrorpert

Újra tárgyalják a röszkei terrorpert

Másodszor tárgyalják mától első fokon a Szegedi Törvényszéken a terrorcselekmény miatt egyszer már tíz évre ítélt Ahmed H. perét. A két évvel ezelőtti röszkei zavargás ügyében az elsőfokú ítéletet megsemmisítette júniusban a Szegedi Táblabíróság, és új elsőfokú eljárásra utasította a törvényszéket - emlékeztet rá hétfői cikkében a Magyar Idők.

Első fokon, az elejétől kezdődik ma a Szegedi Törvényszéken Ahmed H. pere az emlékezetes röszkei zavargás ügyében. E hétre még egy tárgyalási napot tűztek ki, csütörtökre. Ahmed H.-t a szocialisták egykori igazságügyi minisztere, Bárándy Péter védi. Mint ismert, a tömeges migráció miatti válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke–Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Első fokon tíz év fegyház és végleges kiutasítás járt a szír férfinak

A Szegedi Törvényszék első fokon Ahmed H.-t bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért tíz év fegyházbüntetésre ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról. Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött, többször is megafonon beszélt a tömeghez, háromszor maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A döntést a Szegedi Ítélőtábla Mezőlaki Erik vezette tanácsa idén júniusban megsemmisítette, és új elsőfokú eljárásra utasította a Szegedi Törvényszéket. Az ítélőtábla arra hivatkozva nem bírálta felül az elsőfokú ítéletet, hogy szerinte a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amelyek a tényállásra, a bűncselekmény jogi minősítésére, illetve a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna. A Legfőbb Ügyészség szerint a táblabíróság törvénysértő döntést hozott a szír férfi ügyében, amikor új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, mivel szerintük a végzés indokaként megjelölt hiányosságok pótolhatók lettek volna a másodfokú eljárásban. Ezért Polt Péter azt kérte a Kúriától: állapítsa meg, hogy a táblabíróság a büntetőeljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül az ítéletet. Ennek az indítványnak nincs perhalasztó hatálya.

PestiSracok facebook image

A vádirat lényege szerint Ahmed H. 2015. szeptember hó 16-án, a rendőrség által lezárt Röszke II. közúti határátkelőhely szerb oldalán összegyűlt több száz fős tömeg tagjaként a Magyarországra való szabad bejutás érdekében mikrofonba beszélve, folyamatosan, több alkalommal a határ megnyitását követelte a rendőröktől. A rendőrség a tömegzavargás résztvevőit folyamatosan tájékoztatta hangosbemondón keresztül arról, hogy nem messze a határátkelőhelytől kialakított tranzitponton jogszerűen tudnak belépni Magyarország területére a regisztrálást követően. Ez utóbbira egyébként a vádlottnak szüksége sem lett volna, hiszen ciprusi és másik hat – szintén EU-s – útlevele birtokában jogszerűen beléphetett volna hazánkba és az Európai Unióba. A vádlott és társai a kordont rángatták, valamint kövekkel, üvegekkel és egyéb tárgyakkal dobálták a rendőrsorfalat a határ megnyitása érdekében. Több rendőr nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vádlott magatartásával állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el. Az államhatár rendje védelmét biztosító kordon megrongálását és áttörését követően a vádlott a kialakult tömegzavargás résztvevőjeként jogosulatlanul lépett továbbá Magyarország területére is. A rendőrségnek végül sikerült a tömeget Ahmed H. vádlottal együtt Szerbiába visszaszorítani és a határátkelő kapuját visszazárni.

Forrás: Magyar Idők

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!