Börtönre ítélték a röszkei határostrom és zavargás migránsvezetőit
Elmarasztaló ítéletet hozott első fokon a Szegedi Járásbíróság a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt indult per kilenc szíriai és egy iraki állampolgárságú vádlottjának ügyében pénteken. A bíróság határzár tiltott átlépésének - tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett - bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Ismert, migránsok egy nagy csoportja tavaly szeptember 16-án tudatosan rátámadt a magyar határt lezáró rendőrsorfalra.
Börtönre és kiutasításra ítélték első fokon a röszkei határostrom és zavargás migránsvezetőit. Az elmarasztaló ítéletet ma a Szegedi Járásbíróság hozta meg. Hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, és négy évre kiutasította őket. Egy vádlott - aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez - három év börtönt kapott. Az ügy rossz egészségi állapotú vádlottjait egy év - négy, illetve két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték. Közülük két férfit szintén kiutasított a bíróság, a már oltalmazott státust kapott nő esetében azonban nem adott helyt az ezt kérő ügyészi indítványnak.
Arany János bíró a döntés indoklásakor kifejtette, Magyarországon ez az első ilyen per. A bíróságnak az eljárás során azt kellett vizsgálnia, hogy a vádlottak szándékosan léptek-e magyar területre, és ezt jogosulatlanul, tömegzavargás résztvevőjeként tették-e. A bíró közölte, a bűncselekmény alapesete - a határzár tiltott átlépésének bűntette - elkövetését a vádlottak többsége elismerte. Elmondták, látták az átkelőnél kialakított határzárat, az úton elhelyezett, drótakadállyal megerősített kaput, az ott összegyűlt rendőri erőket, vallomásaikban többen a kődobálásról, illetve könnygáz- és vízágyúhasználatról is beszámoltak.
A jogszabályok alapján a részvétel a fizikai jelenlétet, a nyílt rendbontásban való közreműködést jelenti. Az ügyészség sem vádolta azzal a terhelteket, hogy erőszakos cselekményeket követtek el, de kihasználták a határ erőszakos kinyitását és ellenőrzés nélkül léptek magyar területre - mondta Arany János. Hozzátette: a vádlottak nem akartak regisztrálni, jelentkezni a közeli tranzitzónánál.
A kiszabott büntetésekkel kapcsolatban a bíró közölte, hat vádlottat a törvényi minimumot alig meghaladó szabadságvesztésre ítélt a bíróság, rendelkezve arról, hogy a büntetés kétharmadának letöltése után feltételes szabadságra bocsáthatók. (Ez megfelel a vádlottak által az előzetes letartóztatásban töltött időnek.) A hetedrendű vádlott azonban saját vallomása szerint is tíz percig beszélt egy megafonba, amelyet azután vett föl, hogy kiesett egy, a tömeget irányító férfi kezéből - tette hozzá. A bíróság álláspontja szerint így ő szervező, irányító szerepet töltött be. A megromlott egészségi állapotú vádlottak esetében pedig a bíró lehetőséget látott a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére.
A határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetében a törvény erejénél fogva kötelező a kiutasítás alkalmazása, ezt csupán az oltalmazott státust kapó vádlottnál lehetett mellőzni - fejtette ki a bíró. Ambruzs Norbert ügyész fellebbezést jelentett be, hosszabb tartamú szabadságvesztés és kiutasítás, illetve végrehajtandó börtönbüntetés kiszabása érdekében. A vádlottak és védőik felmentést, enyhítést, illetve a kiutasítás mellőzését kérték. A bíróság - ügyészi indítványra - fenntartotta a három év börtönnel sújtott férfi előzetes letartóztatását. A többi vádlott letartóztatása, házi őrizete megszűnt.
Ismert, tavaly szeptember 16-án migránsok egy nagy csoportja tudatosan, előre megfontolt szándékkal rátámadt a magyar határt lezáró rendőrsorfalra. A támadás során húsz rendőr sérült meg, ketten súlyosan, hárman ugyan könnyebben, de ők is kórházba kerültek.
Vezető kép: krone.at
