Az új tanügyi törvény nemzetiségi vonatkozásait ismerteti Kárpátalján az ukrán oktatási miniszter
Az új ukrán oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit ismerteti nemzetiségi vezetőkkel és az érintett iskolák igazgatóival Ungváron és Beregszászon pénteken, valamint szombaton Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter, aki kétnapos munkalátogatást kezdett Kárpátalján.
A tárcavezető délelőtt Ungváron megbeszélést folytatott Viktor Mikulinnal, Kárpátalja kormányzóhelyettesével, Barta Józseffel, a megyei közgyűlés (tanács) első elnökhelyettesével, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökével és Rezes Józseffel, a megyei nemzetiségi főosztály vezetőjével, valamint Orosz Ildikóval, a tanács oktatási bizottságának és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével az oktatási törvény végrehajtásáról.
A találkozó után Barta József az MTI-nek kifejtette: a megbeszélésen a miniszter elmondta, hogy a törvényt az oktatási minisztérium nem abban a formában terjesztette a parlament elé, amelyben elfogadták, és sok mindennel ő sem ért egyet a rendelkezéseit illetően, de neki állami tisztségviselőként, más választása nem lévén, azt végre kell hajtani. Elmondta, Hrinevics jelezte, hogy a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe fogják venni, de nem a már elfogadott törvény módosításával, hanem a később elfogadandó társtörvényekben és az iskolák működését szabályozó minisztériumi rendelkezésekben. Azt is közölte, a kárpátaljai magyar vezetők álláspontja változatlan, mindenképp kitartanak amellett, hogy módosítani kell a tanügyi törvénynek az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyét, s ezt a miniszter tudtára is adták.
Lilija Hrinevics a szlovákul is oktató ungvári iskolában tett látogatása után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: kárpátaljai látogatásának eddigi tapasztalatából azt szűrte le, hogy a különböző nemzetiségekhez tartozó tanulóknak különbözőek az oktatási igényeik. Ezért a minisztériumnak figyelembe kell vennie, hogy milyen nyelvcsaládokhoz tartoznak a nemzetiségi közösségek. Elismerte, hogy a kárpátaljai magyaroknak, mindenekelőtt az egy tömbben élőknek sokkal nehezebb elsajátítaniuk az ukrán nyelvet, mint a szlávoknak. Közölte, felkéri az oktatási szakembereket, hogy dolgozzanak ki a nemzetiségi kisebbségek számára megfelelő tanterveket, módszereket, készítsenek szótárakat, új tankönyveket az ukrán nyelv hatékonyabb oktatása céljából, az egyes nemzetiségi nyelvek sajátosságainak figyelembe vételével.
Lilija Hrinevics hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény 7. cikke rávilágított az iskolai oktatás minőségének és az államnyelv oktatásának a problémájára az iskolákban. A politikus azt hangoztatta, hogy Ukrajna tiszteletben tartja a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásokat, de ez nem lehet akadálya annak, hogy a nemzetiségi tanulók ne sajátítsák el tökéletesen az államnyelvet, amelynek az ismeretében tudnak csak kiteljesedni.
Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna figyelembe veszi-e majd Velencei Bizottság ajánlásait a miniszter elmondta: a javaslatokat igyekeznek a később elfogadandó, általános középiskolai oktatásról szóló törvénybe beépíteni, a minisztérium különböző oktatási modelleket fog kidolgozni a nemzetiségi iskolák számára, amelyek közül azok választhatnak.
Újságírói kérdésre válaszolva Lilija Hrinevics kifejtette, hogy Magyarország álláspontja az oktatási törvénnyel kapcsolatban inkább politikai, mint pedagógiai. Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar belpolitikai helyzet, mindenekelőtt a választási kampány befolyással van az ukrán oktatási törvényre.
Elfogadhatatlan Magyarország kompromisszumot elutasító, a jelenlegi helyzet befagyasztását szorgalmazó álláspontja, mert a mostani helyzet nincs a gyermekek hasznára, hiszen elvágja őket a felsőfokú végzettség megszerzésének lehetőségétől az államnyelv kellő ismeretének hiányában.
- fogalmazott.
Hozzátette, ez nem a gyermekek, hanem az ukrán állam hibája, amely a függetlenség évei alatt képtelen volt olyan oktatási rendszert létrehozni, amelyen belül a nemzetiségi iskolák szavatolt módon elsajátíthatták volna az államnyelvet.
Ezért változtatnunk kell ezen a helyzeten, a kérdés csak az, hogy milyen módon, hány tantárgy oktatásával, milyen óraszámban.
- emelte ki, megjegyezve, hogy a módszert a pedagógiai szakembereknek kell kidolgozniuk az említett tanügyi törvény elfogadásáig.
Lilija Hrinevics, aki Ungváron délután találkozott a járás iskoláinak igazgatóval, szombaton Beregszászon a járás magyar iskoláinak vezetői előtt ismerteti az oktatási minisztérium álláspontját az új tanügyi törvényről.
MTI; Fotó: Blikk
