Pesti Srácok

A franciák többsége elégedetlen Macron első féléves tevékenységével

A franciák többsége elégedetlen Macron első féléves tevékenységével

A franciák alig 35 százaléka elégedett Emmanuel Macron francia államfő első féléves tevékenységével, 59 százalékuk elégedetlen vele, hat százalékuknak pedig nincs véleménye – derül ki a Harris Interactive közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet a France2 közszolgálati televízió tett közzé vasárnap.

A november 2-án és 3-án 1817 francia nagykorú megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint a tavaszi elnökválasztás első fordulójában Emmanuel Macronra szavazók 80 százaléka, és a jobboldali Francois Fillon táborának pedig 51 százaléka elégedett a köztársasági elnök eddigi politikájával. A szocialista választóknak viszont alig 20 százaléka, a két radikális tábornak, a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Front és Jean-Luc Mélenchon pártja, a radikális baloldali Lázadó Franciaország választóinak pedig csak 18 százaléka támogatja Macron irányvonalát.

A franciák úgy látják, hogy az elnöki politika a vagyonosabb rétegeknek kedvez: 63 százalék szerint a jelenlegi kormánypolitikával a felsőbb rétegek járnak jól, hét százalék szerint a középosztálynak kedvez, míg 21 százalék szerint egyik réteget sem részesíti előnyben Emmanuel Macron. A megkérdezettek 45 százaléka szerint a kormánypolitika egyszerre jobb- és baloldali, 41 százalék szerint jobboldali, míg a választók alig 5 százaléka érzékeli baloldalinak. A franciák leginkább Emmanuel Macron külpolitikáját támogatják, 51 százalék szerint az elnöknek a korábbiaknál jelentősebb súlyt sikerült biztosítani Franciaországnak a nemzetközi színtéren, de csak 49 százalék szerint tudja az államfő szavatolni az ország biztonságát. Abban, hogy sikeresek lesznek a reformok, a franciák 44 százaléka hisz, s csak alig 27 százalék bízik abban, hogy javulni fog az emberek vásárlóereje.

A belpolitikai intézkedések közül a legnagyobb támogatást a lakhatási adó eltörlése élvezi, ezzel a leginkább elégedett a megkérdezettek 52 százaléka. Az új terrorelhárítási törvényt a franciák 25 százaléka jelölte meg Macron első intézkedései közül a legkielégítőbbnek, az egyetemi felvételi reformjára 24, a munkajogi reformra pedig 19 százalék szavazott.

PestiSracok facebook image

Egy másik, az IFOP közvélemény-kutató intézet által készített, és a Le Journal du Dimanche című vasárnapi lapban közzétett felmérés szerint a franciák a kormánytagok közül leginkább Laura Flessel sportügyi miniszter munkájával elégedettek, mégpedig 68 százalékos támogatottsággal. Őt követi 59 százalékkal Jean-Yves Le Drian külügyminiszter és 57 százalékkal Frédérique Vidal, a felsőoktatásért felelős tárca vezetője, valamint Marlene Schiappa, a nők és a férfiak egyenjogúságáért felelős államtitkár. Edouard Philippe miniszterelnökkel a franciák 54 százaléka elégedett.

A reprezentatív felmérés október 30-án és 31-én 1001 francia nagykorú megkérdezésével készült.

Forrás: MTI; Vezető kép: PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.