Pesti Srácok

Hatvanegy éve verték le a szabadságharcot a szovjetek Kádár hívására

Hatvanegy éve verték le a szabadságharcot a szovjetek Kádár hívására

A fővárosban és országszerte számos településen tartanak megemlékezést, koszorúzást a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 61. évfordulóján. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon lesz a Parlament előtt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által szervezett központi rendezvények 9 órakor kezdődnek a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, ahol a hagyományoknak megfelelően katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját. Délelőtt 10 órakor a Rákoskeresztúri új köztemetőben a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány közös szervezésű megemlékezésén Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet. A központi megemlékezést 13 órakor a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél rendezik meg. Itt Kucsák László fideszes országgyűlési képviselő és Ughy Attila (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet.

A Szent István-bazilikában 18 órától emlékkoncertre várják az érdeklődőket. A Magyar Rádió Gyermekkórusa Johannes Brahms Ave Maria című kórusművét adja elő, a karmester Matos László, orgonán közreműködik Arany Zsuzsanna. Farkas Róbert a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát vezényli, előadásukban Beethoven Egmont-nyitánya és III. szimfóniája lesz hallható. A bazilikánál 19 órától mécsesek és fényfestés is megidézi a mártírok emlékét. A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál protokollmentes megemlékezést tartanak.

Emellett országszerte - többek között Zalaegerszegen, Keszthelyen, Pécsett, Szolnokon, Szegeden, Miskolcon, Geszteréden, Kaposváron és Szombathelyen - tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat a nemzeti gyásznapon, arra emlékezve, hogy 1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot. November 4-én régóta megemlékeznek az 1956-os események áldozatairól, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; fotó: wikimedia.org

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.