Pesti Srácok

Kutatás a zaklatási botrányokról: társadalmi megbélyegzéstől tartva hallgatnak az áldozatok

Kutatás a zaklatási botrányokról: társadalmi megbélyegzéstől tartva hallgatnak az áldozatok

Tíz emberből kilenc hallott az elmúlt hónapokban kirobbant zaklatási ügyekről. Kétharmad felháborítónak tartja és elítéli a szexuális zaklatást, egy harmad szerint a jelenség természetes. A hatalmi helyzeteket kihasználó közeledések, vagy például ha valaki segítségért cserébe szexuális szolgáltatást kér, egyértelműen zaklatásnak minősül a megkérdezettek szerint. A témában a Publicus Intézet készített felmérést a Vasárnapi Hírek megbízásáról.

Az intézet 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak véleményeit az utóbbi időben nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyekről, és ezek társadalmi megítéléséről.

Összesítésükből kiderül, hogy az emberek többsége fontos társadalmi kérdésnek tartja a szexuális zaklatási ügyeket, és a nők esetében 6 százalékponttal magasabb azok aránya akik így gondolkodnak.

A megkérdezettek túlnyomó többsége, tízből nyolc, kilenc megkérdezett szerint a felvázolt helyzetek zaklatásnak számítanak. Ezek a hatalmi helyzeteket kihasználó közeledések, vagy például ha valaki segítségért cserébe szexuális szolgáltatást kér. A megkérdezettek több mint fele szerint a hatóságok nem jól kezelik ezeket az ügyeket, ezért sokan nem tesznek feljelentést. Azonban, tíz megkérdezettből négy szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek. A válaszadók szerint elsősorban a társadalom hozzáállása az elsődleges oka annak, hogy a zaklatási ügyek nagy részének nincs jogi következménye. Sokan említették még az egyes állami intézményeket, rendőrség, ügyészség, bíróságok, valamint magukat az áldozatokat is, mint akik ezért felelősek.

PestiSracok facebook image

Mindössze a megkérdezettek negyede (24 százalék, 70 ellenében) gondolja úgy, hogy felesleges a zaklatási ügyekkel foglalkozni, valamint ötöde (22 százalék, 66 ellenében) látja úgy, hogy a nyilvánosságra került ügyek ártatlan dolgok és nem kellene ezért embereket meghurcolni; leginkább a 60 év felettiek (31 százalék).

Vasárnapi Hírek/Vezető kép: huffingtonpost.com

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.