Pesti Srácok

Soros György hatmillió dollárral szállhatott be az előző EP-választásokba

Soros György hatmillió dollárral szállhatott be az előző EP-választásokba

Hatmillió dollárral szállt be Soros György a 2014-es európai parlamenti választási kampányba – legalábbis ez derül ki a DC Leaks hekkercsoport által kiszivárogtatott dokumentumokból. A Nyílt Társadalom megvalósulásáért harcoló amerikai tőzsdespekuláns jelentéstevői szerint a Fidesz és Orbán Viktor komoly veszélyt jelent, a magyarországi népszavazást pedig a demokratikus Európa megtorpedózásaként emlegették - írja a Magyar Idők.

Két magyar politikus, a DK-s Niedermüller Péter és az LMP-s Meszerics Tamás neve is szerepel abban a dokumentumban, amit arról a 226 európai parlamenti képviselőről készítettek, akik a 2014 és 2019 közötti parlamenti ciklusban az amerikai tőzsdespekuláns érdekeinek megfelelően tevékenykednek, némi apanázsért cserébe. Az OSF (Open Society Foundations) 2014. november 4-én készített jelentése szerint Soros az EP-választásokra 6,16 millió dollárt költött, ebből úgynevezett ösztöndíjként 5,7 milliót adott ki.

Az OSIFE (Open Society Initiative for Europe) öt országot említ a választások szempontjából kiemelten fontos régióként: Franciaországot, ahol 28, Magyarországot, ahol 34, Görögországot, ahol 26, Olaszországot, ahol 31, és Hollandiát, ahol 29 szervezetet szponzoráltak. A kifizetések 77 százaléka kifejezetten a 2014-es választások kiemelt támogatására történt, a fennmaradó összeg az OSIFE „egyéb” kategóriájába sorolt kiadásait fedezte. Pikáns adalék, hogy a „HU Projekt”, vagyis a magyarországi támogatások összege a legmagasabb: az összköltség 29 százaléka.

Az Open Society Foundations nem tétlenkedett: szemináriumokat, titkos workshopokat és képzéseket szervezett a pénzből, hogy minél több befolyást szerezzenek az Európa Parlament döntéshozó testületeiben. A nyílt társadalom megvalósításáért, vagyis a nemzetállamok eltüntetéséért harcoló Soros-szervezetek közül a Freedom House kijelentette: Európát a demokratikus stabilitás bástyájaként nem szabad magától értetődőnek tekinteni, a Szabadság a világban 2017-ben címmel megjelent tanulmányban pedig arról írnak, hogy a jobboldali pártok felemelkedése s a populizmus veszélyt jelent a globális demokráciára.

PestiSracok facebook image

A Freedom House aggasztónak nevezte azt is, hogy 2016-ban több országban népszavazást tartottak, a magyarországi kvótareferendumot pedig különösen veszélyesnek ítélte. A szervezet egy valóban demokratikus rendszert szeretne létrehozni, amely a szabad sajtót, független bíróságokat, a kisebbségek jogi védelmét, az erős ellenzéket és korlátozatlan civil társadalmi csoportokat jelenti – szerintük.

A populista vezetők demokratikus megválasztása Kelet- és Közép-Európában című tanulmány szerint a demokráciát veszélyeztető tényező, ha nem a megfelelő emberek kerülnek befolyásos pozí­ciókba. Soros ezért nem is bízta a véletlenre – vagyis csak a szavazókra – Európa vezetőinek megválasztását.

A Fideszt különösen komoly fenyegetésnek nevező szervezet Lengyelország miatt is aggódik néhány bekezdésnyit. A két ország kormányának fő bűne a liberális értékek visszautasítása a jelentés társszerzője, Arch Puddington szerint. A dokumentum megjegyzi: az EU-választások számos nyitott társadalmi kérdést képviselnek, ezért az OSF szerint nem engedhető meg, hogy ne vegyenek részt benne.

A Soros-szervezetek egyébként többek között a választásokkal kapcsolatos telefonos applikáció fejlesztésével, az unióval kapcsolatos online adatközlési funkciók létrehozásán keresztül az „EU-szkepticizmus” ellensúlyozását vagy például a „kisebbségi női jogok” megjelenítését és a választói aktivitás növelését is vállalják.

Az Európai Rasszizmus Elleni Hálózat szervezésében volt olyan projekt is, amely közvetlenül az EP-képviselőket célozta meg, külön szakmai és nyilván ideológiai tréninget kínálva nekik, hogy még hatékonyabban tudják választóik felé kidomborítani az unió állítólagos előnyeit, és még eredményesebben győzködhessék őket, mekkora szükség van egy „közös Európára”.

Ez annak fényé­ben is figyelemre méltó, hogy egy másik, belső felhasználásra szánt irat abból a célból térképezi fel részletesen az Európai Parlament teljes képviselőgárdáját, hogy rámutasson, kik azok, akik szimpatizálhatnak a Nyílt Társadalom Alapítvány által képviselt hiperliberális célkitűzésekkel. Nem meglepő, hogy Niedermüller Péter és Meszerics Tamás neve itt is feltűnik.

Magyar Idők; Fotó: europarl.europa.eu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.