Pesti Srácok

A németek sem tudják, hova lett 32 ezer kiutasított menedékkérő

A németek sem tudják, hova lett 32 ezer kiutasított menedékkérő

Nem tudnak semmit a hatóságok Németországban 30 ezer elutasított menedékkérő hollétéről – írta csütörtökön a Bild című lap. A beszámoló szerint a külföldi állampolgárok nyilvántartásában (AZR) 2016 végén 54 437 ember szerepelt a jogerősen az ország elhagyására kötelezett elutasított menedékkérők csoportjában, de közülük csak 23 617 ember részesült ellátásban. A fennmaradó 31 820 emberről semmilyen adatuk nincs a hatóságoknak.

A szövetségi belügyminisztérium a lap érdeklődésére közölte: nem lehet kizárni, hogy a nyilvántartásban távozásra kötelezett elutasított menedékkérőként szereplő emberek egy része már valóban elhagyta az országot, de ezt nem rögzítették hivatalosan és ezért nem törölték őket a regiszterből, és az is előfordulhat, hogy azért nincsenek adatok valakiről, mert eltűnt a hatóságok látóteréből. A jelenség nem új – tette hozzá a Bild, felidézve, hogy a kormány már 2015-ben azt válaszolta az ellenzéki Die Linke (Baloldal) parlamenti (Bundestag) frakciójának egy írásbeli kérdésére, hogy valószínűleg sok elutasított menedékkérő úgy hagyta el az országot, hogy távozásának tényét nem rögzítették a hivatalos nyilvántartásokban. Ez „a kormány szegénységi bizonyítványa” – mondta a lapnak Ulla Jelpke, a Baloldal egyik képviselője. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak vissza kell szereznie az ellenőrzést a folyamatok felett, és megbízható adatokat kell szolgáltatnia.

A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtökön közölte, hogy az AZR alapján a humanitárius okokra hivatkozva Németországban tartózkodók száma 1 603 000 volt 2016 végén. Ez 113 százalékos növekedés a nemzetközi migrációs válság elmélyülése előtti utolsó évben, 2014-ben regisztrált 851 ezerhez képest, és az országban élő külföldiek 16 százalékát teszi ki. A Németországban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodó emberek csoportjába tartoznak a menedékkérők, a menekült státusszal rendelkező vagy a nemzetközi védelem valamely más formájában részesített emberek és az elutasított menedékkérők, akik nem hagyták el az országot.

Az AZR-ben a bejelentett németországi lakóhellyel rendelkező külföldieket, illetve a menedékkérőket tartják nyilván. A lakóhelyet a bérelt vagy vásárolt ingatlanba költözéstől számított két héten belül kell bejelenteni a helyi önkormányzatnál. A menedékkérőket a tartományi üzemeltetésű központi befogadóállomások jelentik be. Az AZR-ből az adatokat kijelentkezés, elhalálozás vagy a német állampolgárság felvétele esetén törlik.

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.