Pesti Srácok

A németek sem tudják, hova lett 32 ezer kiutasított menedékkérő

A németek sem tudják, hova lett 32 ezer kiutasított menedékkérő

Nem tudnak semmit a hatóságok Németországban 30 ezer elutasított menedékkérő hollétéről – írta csütörtökön a Bild című lap. A beszámoló szerint a külföldi állampolgárok nyilvántartásában (AZR) 2016 végén 54 437 ember szerepelt a jogerősen az ország elhagyására kötelezett elutasított menedékkérők csoportjában, de közülük csak 23 617 ember részesült ellátásban. A fennmaradó 31 820 emberről semmilyen adatuk nincs a hatóságoknak.

A szövetségi belügyminisztérium a lap érdeklődésére közölte: nem lehet kizárni, hogy a nyilvántartásban távozásra kötelezett elutasított menedékkérőként szereplő emberek egy része már valóban elhagyta az országot, de ezt nem rögzítették hivatalosan és ezért nem törölték őket a regiszterből, és az is előfordulhat, hogy azért nincsenek adatok valakiről, mert eltűnt a hatóságok látóteréből. A jelenség nem új – tette hozzá a Bild, felidézve, hogy a kormány már 2015-ben azt válaszolta az ellenzéki Die Linke (Baloldal) parlamenti (Bundestag) frakciójának egy írásbeli kérdésére, hogy valószínűleg sok elutasított menedékkérő úgy hagyta el az országot, hogy távozásának tényét nem rögzítették a hivatalos nyilvántartásokban. Ez „a kormány szegénységi bizonyítványa” – mondta a lapnak Ulla Jelpke, a Baloldal egyik képviselője. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak vissza kell szereznie az ellenőrzést a folyamatok felett, és megbízható adatokat kell szolgáltatnia.

A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtökön közölte, hogy az AZR alapján a humanitárius okokra hivatkozva Németországban tartózkodók száma 1 603 000 volt 2016 végén. Ez 113 százalékos növekedés a nemzetközi migrációs válság elmélyülése előtti utolsó évben, 2014-ben regisztrált 851 ezerhez képest, és az országban élő külföldiek 16 százalékát teszi ki. A Németországban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodó emberek csoportjába tartoznak a menedékkérők, a menekült státusszal rendelkező vagy a nemzetközi védelem valamely más formájában részesített emberek és az elutasított menedékkérők, akik nem hagyták el az országot.

Az AZR-ben a bejelentett németországi lakóhellyel rendelkező külföldieket, illetve a menedékkérőket tartják nyilván. A lakóhelyet a bérelt vagy vásárolt ingatlanba költözéstől számított két héten belül kell bejelenteni a helyi önkormányzatnál. A menedékkérőket a tartományi üzemeltetésű központi befogadóállomások jelentik be. Az AZR-ből az adatokat kijelentkezés, elhalálozás vagy a német állampolgárság felvétele esetén törlik.

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.