Pesti Srácok

A németek sem tudják, hova lett 32 ezer kiutasított menedékkérő

A németek sem tudják, hova lett 32 ezer kiutasított menedékkérő

Nem tudnak semmit a hatóságok Németországban 30 ezer elutasított menedékkérő hollétéről – írta csütörtökön a Bild című lap. A beszámoló szerint a külföldi állampolgárok nyilvántartásában (AZR) 2016 végén 54 437 ember szerepelt a jogerősen az ország elhagyására kötelezett elutasított menedékkérők csoportjában, de közülük csak 23 617 ember részesült ellátásban. A fennmaradó 31 820 emberről semmilyen adatuk nincs a hatóságoknak.

A szövetségi belügyminisztérium a lap érdeklődésére közölte: nem lehet kizárni, hogy a nyilvántartásban távozásra kötelezett elutasított menedékkérőként szereplő emberek egy része már valóban elhagyta az országot, de ezt nem rögzítették hivatalosan és ezért nem törölték őket a regiszterből, és az is előfordulhat, hogy azért nincsenek adatok valakiről, mert eltűnt a hatóságok látóteréből. A jelenség nem új – tette hozzá a Bild, felidézve, hogy a kormány már 2015-ben azt válaszolta az ellenzéki Die Linke (Baloldal) parlamenti (Bundestag) frakciójának egy írásbeli kérdésére, hogy valószínűleg sok elutasított menedékkérő úgy hagyta el az országot, hogy távozásának tényét nem rögzítették a hivatalos nyilvántartásokban. Ez „a kormány szegénységi bizonyítványa” – mondta a lapnak Ulla Jelpke, a Baloldal egyik képviselője. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak vissza kell szereznie az ellenőrzést a folyamatok felett, és megbízható adatokat kell szolgáltatnia.

A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtökön közölte, hogy az AZR alapján a humanitárius okokra hivatkozva Németországban tartózkodók száma 1 603 000 volt 2016 végén. Ez 113 százalékos növekedés a nemzetközi migrációs válság elmélyülése előtti utolsó évben, 2014-ben regisztrált 851 ezerhez képest, és az országban élő külföldiek 16 százalékát teszi ki. A Németországban humanitárius okokra hivatkozva tartózkodó emberek csoportjába tartoznak a menedékkérők, a menekült státusszal rendelkező vagy a nemzetközi védelem valamely más formájában részesített emberek és az elutasított menedékkérők, akik nem hagyták el az országot.

Az AZR-ben a bejelentett németországi lakóhellyel rendelkező külföldieket, illetve a menedékkérőket tartják nyilván. A lakóhelyet a bérelt vagy vásárolt ingatlanba költözéstől számított két héten belül kell bejelenteni a helyi önkormányzatnál. A menedékkérőket a tartományi üzemeltetésű központi befogadóállomások jelentik be. Az AZR-ből az adatokat kijelentkezés, elhalálozás vagy a német állampolgárság felvétele esetén törlik.

PestiSracok facebook image

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.