Pesti Srácok

Rendkívül optimisták a Magyarországon működő német cégek

Rendkívül optimisták a Magyarországon működő német cégek

Tizenkét éve nem tartották olyan kedvezőnek a magyarországi gazdasági környezetet a hazánkban működő német vállalatok, mint jelenleg. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése szerint a megkérdezett cégvezető több mint kétharmada jónak tartja az üzleti helyzetét, több mint ötven százalékuk növelné beruházásait a következő egy évben, kétharmaduk pedig létszámbővítést tervez.

A Magyarországon működő német vállalatok több mint kétharmada, hatvannyolc százaléka jónak tekinti a saját üzleti helyzetét – olvasható a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kedden közzétett felmérésében. Az eredmény lényegesen túlszárnyalta a tavasszal mért ötvenöt százalékot, egyúttal az utóbbi tizenkét év legkedvezőbb hasonló adata. A válaszadók ötvenkét százaléka számít saját helyzetének további javulására és csupán négy százaléka annak romlására – olvasható az anyagban, amelyből az is kiderül: a kamara felmérései ebben a tekintetben korábban még nem mutattak a kedden közzétettnél jobb arányt. A villámfelmérés adatai szerint a válaszadók mindössze három százaléka értékelte rossznak a helyzetét, tavasszal azonban még hét százalékot tett ki a pesszimisták aránya. A kamara közleménye szerint a jó hangulat főképp a Magyarországon és a legfontosabb gazdasági partnernél, Németországban uralkodó kedvező gazdasági helyzeten alapul. A szakértők a DUIHK tavaszi konjunktúra-jelentésével egybehangzóan Magyarországon idén körülbelül 3,5 százalékos gazdasági növekedést várnak, és a jövő évre is hasonló adatokkal számolnak. Németországban a szövetségi kormány nemrég javította kettő százalékra a 2017-re vonatkozó előrejelzését. A növekedés struktúrája a két országban hasonló: a bővülő beruházások, az erőteljes export és a lendületes lakossági kereslet jelentik a fő hajtóerőt – állapította meg a kamara jelentése.

Emelkedő beruházási kedv kockázati tényezőkkel

A felmérés szerint az érintett német vállalatok a kereslet növekedésére készülnek, a válaszadók több mint fele jelezte, hogy az előző időszakhoz mérve növelné beruházásait a következő tizenkét hónapban, a cégek csaknem kétharmada pedig létszámbővítést tervez. Mindkét adat jelentős javulást mutat a témában a tavaszi szondázáskor jelzett negyven, illetve negyvenöt százalékos arányhoz képest. A DUIHK eddigi felméréseiben soha nem mért még ilyen magas értéket ebben a két kérdésben. A kamara jelentése a kedvező adatok mellett a kockázati tényezőkre is felhívta a figyelmet: a megkérdezett vállalatvezetők háromnegyede a szakemberhiányt nevezte meg a következő tizenkét hónap egyik legnagyobb veszélyének, a második helyen negyvenhét százalékkal a bérköltség alakulása szerepelt, ezeket követi a kereslet alakulása, a gazdaságpolitikai keretfeltételek és a jogbiztonság. Ez az eredmény egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a szakképzés további fejlesztése elengedhetetlen feltétele Magyarország hosszú távon is sikeres gazdasági fejlődésének – hívta fel a figyelmet a DUIHK.

PestiSracok facebook image

forrás: MTI

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.