Vége a szuverenitásunknak – Mire számíthatunk az Európai Ügyészség leendő tagjaként?
Eljött, amitől tartottunk. Hivatalosan is beadta Magyar Péter az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásunkat, amely legkorábban jövőre működhet hazánkban. Azonban hiába hangzik "jól" az igazságszolgáltatás hatékonysága szempontjából az európai uniós ellenőrzés, strukturális, szuverenitásbeli és jogtörténeti okokból sem tűnik ésszerű döntésnek az EPPO-tagság elfogadása. Ráadásul Laura Codruta Kövesi vezetésével valódi elszámoltatás helyett inkább politikai indíttatású boszorkányüldözésre számíthatunk, amelyet a román főügyészi munkássága mutat meg igazán. Nagy kérdés, hogy a Magyarország Ügyészsége munkájának innentől kezdve lesz-e egyáltalán gyakorlati értelme.
Nem telt el egy hónap az új kormány beiktatása óta, egy ígéretet viszont biztosan teljesít a jelek szerint a miniszterelnök: beadta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez, amely várhatóan 2027 elejétől kezdi meg működését hazánkban.
Ez azt jelenti, hogy Magyar Péter elmondása szerint az európai ügyészek akár 2021-ig visszamenőleg nyomozhatnak olyan hazai és határokon átnyúló csalási ügyekben, amelyek sértik vagy veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit.
Vagyis olyan ügyeket, amelyeket az Európai Ügyészség (EPPO) önkényesen korrupciónak lát, lehetősége lesz saját hatáskörbe vonni, ezzel kizárhatja a magyar hatóságok hatáskörét ugyanabban az ügyben.
Az Orbán-kormány nem véletlenül nem csatlakozott a szervezethez.
Magyarország nemzeti szuverenitása jelentősen csorbult volna, hiszen a büntetőjog és a vádemelés joga az állami szuverenitás egyik legfontosabb alapköve. Ráadásul az állami ügyészség az Alaptörvényben rögzített függetlenségének is búcsút kellett volna mondanunk.
Az Alaptörvény ugyanis úgy rendelkezik, a közvád képviseletének kizárólagos joga (a közvád monopólium) a független magyar Legfőbb Ügyészséget és a magyar igazságszolgáltatási rendszert illeti meg.
És ha ez nem lenne elég, az EPPO túlságosan központosított és feleslegesen bürokratikus, ami lassítja és ezzel akár ronthatja is a büntetőeljárások hatékonyságát. Az Európai Ügyészséget elkülönülő döntéshozatali szintek jellemzik, ráadásul nem veszi figyelembe, hogy tagállamonként más és más jogrendszer működik. Így más és más szervezet gyakorolja a hatásköröket, ráadásul több fogalmat más és más jogi értelmezés alá vonnak országonként a különböző történelmi és nyelvi sajátosságok miatt. Tegyük hozzá, attól, hogy Magyarország hivatalosan egyelőre még nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez – ahogyan Dánia vagy Írország sem tette meg uniós tagállamként –, még nem jelenti azt, hogy nincs semmiféle együttműködés a Magyar Ügyészség és az EPPO között. A kettejük között megkötött munkamegállapodás elviekben biztosítja az információcserét, és hatékonyabban lépnek fel közösen az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF). Nem egy ízben egyébként meg is dicsérte az EPPO a magyar igazságszolgáltatást az Orbán-kormány időszaka alatt.
Laura Codruta Kövesi: Szigorú ügyész, vagy aljas diktátor?
Az Európai Ügyészség (EPPO) nem véletlenül 2021-ig visszamenőleg vizsgálódna, ugyanis abban az évben, június 1-jén kezdte meg működését, amelyhez az Európai Unió 27 tagállamából eddig 24 csatlakozott, legutóbb, 2024-ben Lengyelország és Svédország. Az első és eddigi egyetlen vezetője a román korrupcióellenes hatóság (DNA) egykori feje, Laura Codruta Kövesi, aki itthon és keleti szomszédunkban is hírhedt munkamódszereiről. Neve ne tévesszen meg senkit: annyiban van mindössze köze a magyarokhoz, hogy 2007-ig Kövesi Eduárd volt a férje, ám a válásuk után is megtartotta a családnevet az ügyészasszony. Később ez fontos információ lesz a történetben.
Visszatérve munkásságára, Kövesi 2013-tól vette át a DNA vezetését, majd az ő irányításával rá egy évre tucatnyi polgármestert, öt parlamenti képviselőt, kettő volt minisztert és egy volt miniszterelnököt állítottak elő. Hogy érzékeljük, mennyire – fogalmazzunk úgy – keményen irányította a hatóságot Kövesi, álljon itt néhány adat:
- az évek során több száz egykori, vagy még hivatalban lévő bírót és ügyészt állítottak bíróság elé, jellemzően 90 százalékos elítélési aránnyal.
- 2015-ben 12 parlamenti képviselőt állított elő a DNA, közöttük minisztereket is.
- 2015-ben a DNA által indított perekben összesen felölelt kenőpénz 431 millió eurót tett ki (ez 149 milliárd forintnak felel meg).
Kövesi munkásságáról ugyanakkor nem zengtek feltétlenül ódák.
Sokszor vádolták már meg politikai motivációval, egyesek szerint pedig a külföldi titkosszolgálatoknak dolgozik.
Persze Kövesinek erre is volt válasza:
Mindig azt gondoltam, hogy ezek a támadások nemcsak ellenem, hanem az összes ügyész ellen és a munkájuk hatékonysága ellen irányultak. Ezek a támadások ugyanakkor az általunk végzett munka minőségét és hatékonyságát is jelezték
– mondta egy interjúban.
Utóbbiban nem is tévedhetett volna nagyobbat, hiszen Victor Ponta volt miniszterelnök is a DNA céltáblájára került, vádat emeltek emelne korrupció gyanújával, ám végül felmentették. Ponta nem véletlenül mondta Kövesiről:
Teljesen szakszerűtlen ügyész, aki tíz évvel ezelőtti fiktív és téves helyzetek kitalálásával próbál magának hírnevet kovácsolni.
Klaus Johannis államfő ugyan aláírta Kövesi második hároméves mandátumáról szóló kinevezését a DNA élére, azonban ezt Kövesi már nem tölthette ki. Az első nagy port kavart botrány egy hangfelvétel kiszivárogtatása volt 2017-ben, amelyhez kapcsolódóan hét ügyész kérte az áthelyezését a DNA-tól. A hangfelvételeken az ügyészasszony élesen bírálta beosztottjait és arról beszélt, hogy a DNA már öt hete nem zárt le egyetlen ügyet sem, a vádemelések száma az előző évinek a felére csökkent, miközben a DNA forrásai bővültek. Kövesi úgy vélte, hogy az ügyészek egy része elkényelmesedett, vagy megijedt.
Aki nem akar dolgozni, elmehet
– summázta mondandóját a DNA vezetője.
Ezzel Kövesi túllépte a hatáskörét, amikor arról beszélt beosztottjainak, hogy jó lenne „eljutni a miniszterelnökig”, vagy hogy szükség volna egy miniszter lebuktatására ahhoz, hogy a DNA nyilvános ellenzői ne „másszanak rá” a vádhatóságra.
Azonban hiába a több száz, olykor ezres nagyságrendű vádlott, az ügyek egy része nagyon gyenge lábakon állt.
A megbotránkoztató felvételek után a román alkotmánybíróság leváltotta Kövesit. Bár az Emberi Jogok Európai Bírósága később az ügyészasszonynak adott igazat, mondván „megsértették a véleményszabadsághoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogát”, az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) hivatali visszaélés, megvesztegetés elfogadása és hamis tanúzás gyanújával indított bűnvádi eljárást 2019 februárjában.
De történt valami, ami miatt nem kellett Kövesinek bíróság elé vonulnia és számára kedvezőtlen döntés esetén börtönbe vonulnia.
Áprilisban ugyanis feloldották a Kövesi ellen elrendelt hatósági felügyeletet, ezzel megadták a lehetőséget az ügyészasszonynak, hogy kiutazzon Brüsszelbe, és betöltse az Európai Ügyészség vezető tisztségét.
Innentől kezdve a történet meglepő fejlemény nélkül haladt tovább:
- a román Legfelsőbb Bíróság kimondta ártatlanságát,
- és az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is jóváhagyta a kinevezését 2019 októberében,
- ezzel hét évre kapott megbízatást, amelynek idén ősszel jár le.
Európai Ügyészség: sértődöttségből boszorkányüldözés
De térjünk is vissza a 2007-es válására, és az egykori magyar férjére. A román közvélemény úgy tartja, Kövesi Eduárddal a házasságuk nagyon megromlott, a válásuk pedig nem kevésbé zajlott le nyugodt körülmények között, amellyel a hírek szerint Laura húzta a rövidebbet. Hogy ennek ellenére miért tartotta meg volt férje vezetéknevét, egyelőre homály fedi.
Talán ez a magánéleti szál is közrejátszott abban, hogy az általa vezetett DNA-beli pályafutása alatt többségében alaptalanul véreztették ki az erdélyi magyar politikai elitet.
Csupán néhány ügy a sokból, ami kiválóan jelzi, milyen indíttatásból vegzálta a magyar politikusokat.
Horváth Anna ügye
A bíróság jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Horváth Annát, Kolozsvár egykori alpolgármesterét befolyással való üzérkedés miatt, ugyanakkor a pénzmosás vádja alól felmentette. A DNA 2016 októberében indított eljárást ellene, amelyet megelőzően a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) több hónapon keresztül nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva megfigyelte. Az eljárás alapját egy kávéházi beszélgetés hangfelvétele képezte.
Bár a román alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy a titkosszolgálati megfigyelésekből és lehallgatásokból származó bizonyítékok nem használhatók fel bírósági eljárásokban, Horváth Anna esetében ezt nem vették figyelembe.
A védelem szerint az ügyészség ráadásul egy manipulált és hibásan románra fordított lehallgatási anyagra alapozta a vádat.
Horváth Anna mindvégig ártatlannak vallotta magát. Az ítélet értelmében két évig nem tölthet be választott, vagy kinevezett köztisztséget. Az ügy 2016 és 2019 között zajlott.
Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos ügye
Első fokon felmentették a DNA vádjai alól Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét, valamint Szőke Domokos alpolgármestert.
Az ügy során kiderült, hogy a vádhatóság olyan gyanúsításokat szivárogtatott ki különböző internetes portáloknak, amelyek alapján ugyan vizsgálatok indultak, de ezek jelentős részét később megalapozatlannak minősítették.
A vádirat elkészítésekor több korábbi feljelentés ügyében már megszüntették az eljárást. A csíkszeredai városvezetőket 2015-ben vették őrizetbe, az eljárás pedig 2019-ig húzódott.
Mezei János ügye
A DNA 2015 májusában hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolta meg Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós akkori polgármesterét. Négy és fél évnyi jogi procedúra, valamint egy elsőfokú felmentő ítélet után a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2019-ben visszaküldte az ügyet első fokra, így az eljárás gyakorlatilag elölről kezdődött. A Magyar Polgári Párt színeiben kétszer megválasztott polgármester 30 napot töltött előzetes letartóztatásban, további 60 napot házi őrizetben, és másfél évig nem gyakorolhatta hivatali feladatait.
Nagy Péter Tamás ügye
2019-ben a Bukaresti Törvényszék első fokon felmentette Nagy Péter Tamást, a mezőgazdasági minisztérium korábbi államtitkárát a korrupciós vádak alól. Nagy Péter Tamás 2014 márciusa és decembere között töltötte be tisztségét a Ponta-kormány mezőgazdasági tárcájánál.
A DNA 2015 januárjában letartóztatta, vagyonát pedig zárolta. A bírósági eljárás során a vádirat valamennyi pontja megdőlt, és az ügy összes vádlottját felmentették.
Az eljárás 2015 és 2019 között zajlott.
Antal Árpád ügye
A DNA 2019-ben bűncselekmény hiányában megszüntette az Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ellen folytatott büntetőeljárást. Az ügyészek 2016 februárjában hajnalban jelentek meg nála, majd álarcos csendőrök kíséretében Bukarestbe szállították kihallgatásra, és ideiglenesen felfüggesztették tisztségéből. A sajtó összesítése szerint az eljárás 1232 napig tartott, amely idő alatt 60 napon keresztül nem gyakorolhatta polgármesteri feladatait. Ezalatt 19 alkalommal kellett jelentkeznie a DNA-nál, valamint 118 alkalommal a Kovászna megyei rendőrségen.
Az ügyészség végül 2019 júliusában, vádemelés nélkül, egyetlen mondatos indoklással zárta le az ügyet.
Az eljárás 2016 és 2019 között tartott.
Kövesi a botrányai ellenére szemmel láthatóan nem engedett később sem a stílusából, az EPPO-ban eljáró ügyészektől évente 25-30 európai nyomozási határozat érkezik, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalási ügyekben. Bár ahogyan említettük, a Magyar Ügyészség eddig is együttműködött Kövesiékkel, ám a végső döntést nem a román ügyészasszony, hanem a hazai szerv hozza meg. Csatlakozás esetén viszont az Európai Ügyészség vezetőjéé az egyszemélyes döntés. A fentiek alapján ez nem éppen pozitív előjel.
Kiemelt kép: Laura Codruta Kövesi 2021. június 1-jén. Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard
