Pesti Srácok

Megdicsérte Magyarországot az Európai Ügyészség román vezetője

Megdicsérte Magyarországot az Európai Ügyészség román vezetője

Miközben az Európai Bizottság igazságügyi biztosa arra buzdított több országot – köztük Magyarországot is –, hogy csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez, a szervezet főügyésze nyilatkozatában pozitív példaként említette hazánkat. Polt Péter a legutóbbi pótmagánvád-javaslatát felidézve elmondta: igyekeznek a leggyorsabban eljárni az Európai Ügyészség megkereséseire.

Az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruţa Kövesi a szervezet egyéves fennállása alkalmából adott interjújában hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamainak hatóságai nem mutatnak kellő hajlandóságot arra, hogy visszaszerezzék a csalások miatt évente több tízmilliárdos nagyságrendben eltűnt pénzt. Az Európai Ügyészség főügyésze elmondta: az uniós adóhatóságok évente mintegy 130 milliárd eurónyi adót nem szednek be, amelyből 30–60 milliárd euró csalás miatt vész el, vagy egyszerűen ellopják az ország kasszájából.

Kövesi szerint az uniós intézmény megalakulásakor és később is többször előfordult, hogy a kormányok nem vették komolyan az ügyészségi munkát, akár tagjai voltak a szervezetnek, akár nem. Példaként Szlovéniát emelte ki, a szlovén kormány ugyanis sokáig nem jelölte ki nemzeti összekötő ügyészeit, azaz a tagállamokban nyomozást végző szakembereket. A főügyész szerint Lengyelország szintén többször elutasította az ügynökség együttműködésre irányuló kéréseit. Kövesi a felsorolásban pozitív példaként hozta fel Magyarországot, amely ugyan nem volt hajlandó csatlakozni, de eddig az ügyészség minden megkeresésére válaszolt.

Polt Péter legfőbb ügyész májusban azt javasolta az Európai Ügyészségnek, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében pótmagánvádlóként lépjen fel, amire a magyar jogrendszer ma is lehetőséget ad. A legfőbb ügyész emlékeztetett, hogy az Európai Ügyészséggel 2021 áprilisában, Magyarország Ügyészsége munkamegállapodást kötött – a szervezetben nem részt vevő országok közül elsőként és egyedüliként. A legfőbb ügyész szerint az együttműködésük zökkenőmentes és hatékony.

PestiSracok facebook image

Forrás: Index; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.