ÁSZ: terjed a korrupcióellenes magyar modell
Szervezetirányítási szempontból az integritás azt jelenti, hogy a szervezetnek van egy pozitív, a társadalmi elvárásokkal összhangban álló, szilárd értékrendje, és ezen értékek mentén működik. Ez utóbbi azt feltételezi, hogy a dolgozók is azonosultak a szervezet értékrendjével, és aszerint cselekszenek - mondja dr. Pulay Gyula. Az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetőjét a korrupcióellenes világnap alkalmából az ÁSZ integritáskultúra elterjesztéséért tett erőfeszítéseiről kérdezte a Pénzügyi Szemle Online.
Az Állami Számvevőszék meghatározó szerepet vállalt hazánkban az integritáskultúra megteremtése és elterjesztése terén - írja a portál. Pulay Gyula szerint ez főként a holland számvevőszék szakértőinek köszönhető, ugyanis ők ismertették meg a holland közigazgatásban bevezetett integritásirányítási modellt az ÁSZ munkatársaival, akik aztán megosztották ezt a tudást a magyar közigazgatás többi résztvevőjével.
Emellett 2009-ben a holland modellt adaptálva - az Európai Unió pénzügyi támogatásával - elindították integritási projektjüket, melynek lényege, hogy az ÁSZ egy kérdőíves felmérés segítségével szembesíti a közintézményeket az őket fenyegető korrupciós veszélyekkel és integritási kontrolljaik kiépítettségének hiányosságaival
- fogalmazott a felügyeleti vezető, hozzátéve, hogy a Kormány 2012-ben határozatot fogadott el a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a közigazgatás korrupció-megelőzési programjáról, amely több, az ÁSZ által javasolt intézkedést is tartalmazott. 2013-ban kormányrendelet született, amely már jogszabályban definiálta az integritással kapcsolatos alapfogalmakat, és az államigazgatási szerveknél kötelezővé tette integritási irányítási rendszer bevezetését, és integritási tanácsadó alkalmazását.
Az integritási tanácsadók képzése pontosan arra a tananyagra épül, amelyet korábban az ÁSZ dolgozott ki, és adott át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek.
Pulay Gyula szerint a folyamat ezzel még nem ért véget: 2015-ben a kormány elfogadta a Nemzeti korrupcióellenes Programot, mely számos a közszféra integritásának erősítését célzó intézkedést tartalmaz. Tavaly a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről szóló rendelet módosításával a közszféra intézményei konkrét feladatokat is kaptak.
Például olyan kockázatkezelési rendszert kell működtetniük, amely kiterjed a korrupciós és az egyéb integritási kockázatok kezelésére, illetve szabályzatot kell alkotniuk az integritássértések kezelésére és megelőzésére.
A felügyeleti vezető arról is beszélt, hogy az ÁSZ 2011. óta minden évben megismétli az integritás-felmérését a költségvetési szervek körében, és ennek eredményeiből világosan látszik az integritási szemlélet terjedése: a felmérésben résztvevő szervezetek száma ugyanis fokozatosan emelkedik; a hét év alatt a kezdeti szám háromszorosára, 3346-ra nőtt.
Ez különösen azért nagy eredmény, mert a felmérésben való részvétel önkéntes. Az is kedvező tapasztalat, hogy azok az intézmények, amelyek rendszeresen részt vettek a felmérésen, az átlagnál erősebb korrupció elleni védelmet építettek ki ez idő alatt.
Pulay Gyula elmondta: a több mint 150 kérdést tartalmazó kérdőív rákérdez a tipikus korrupciós kockázatokra, a kockázatokat növelő körülményekre, valamint azoknak a kontrolloknak a meglétére, amelyek a leginkább szolgálják a korrupció megelőzését. Ennek segítségével országos szinten, intézménycsoportonként és az egyes intézmények esetében is összevethető a kockázatok szintje az azok ellen védő intézkedések kiépítettségével. Ilyen módon a felmérés elősegíti a kockázatok tudatosítását a közszférában, és a kezelésükre alkalmas védvonalak kiépítését. A végső cél a kultúraváltás elősegítése, az integritáson alapuló intézményi működés megteremtése.
Ugyanakkor a fejlődésre még sok a lehetőség - mondta a felügyeleti vezető a portálnak. Szerinte ugyanis a számok azt mutatják, hogy néhány, a korrupció megelőzése szempontjából fontos intézkedést a költségvetési szervek csak ritkán alkalmaznak. Ilyen például az ajándékok elfogadásának szabályozása vagy a munkaköri rotáció. Ezeket érdemes lenne szinte minden költségvetési szervnél bevezetni.
Pulay Gyula az interjúban kiemelte: az ÁSZ a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, és azt vizsgálja, megfelel-e a védelmet biztosító kontrollok szintje az adott területre jellemző kockázatoknak.
Sok esetben éppen a jó dolgok, például egy uniós támogatás elnyerése növeli meg a korrupció kockázatát. A kockázat tehát nem baj, csak tudatosítani kell, és ellenállóvá kell tenni a szervezetet vele szemben
- fogalmazott a vezető, aki egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a köztulajdonú gazdasági társaságok jelentős része szintén közvagyont hasznosít, közpénzből gazdálkodik, és közszolgáltatásokat nyújt, közfeladatot lát el, következésképpen esetükben is fennáll a korrupció veszélye - bár némileg másként jelentkezik, mint a közintézmények esetében.
Ez az oka annak, hogy az ÁSZ az állami és az önkormányzati gazdasági társaságok körében önálló kockázatelemzést végez, és ennek alapján kifejezetten rájuk „szabott” kérdőívet és felmérési módszertant dolgozhattunk ki.
Az integritáskultúra terjesztésére az elmúlt években nemzetstratégiai szintű együttműködés indult a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Bíróság (jelenleg Kúria) elnöke, a legfőbb ügyész, az ÁSZ elnöke, az Országos Bírósági Hivatal, a Belügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Közbeszerzési Hatóság részvételével. Az alapító nyilatkozatban a tagok kinyilvánították, hogy - az igazságszolgáltatási és ellenőrzési szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett - összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak, és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát alakítják ki. Pulay Gyula szerint ez a szoros együttműködés gyakran irigységet vált ki a nemzetközi fórumok résztvevőiből. Hozzátette: törekszik is az ÁSZ ennek a magyar modellnek is nevezett kezdeményezés nemzetközi terjesztésére.
Forrás: Pénzügyi Szemle Online; fotó: ÁSZ Hírportál
