Pesti Srácok

Kényes témákról egyeztet a jövő héten a francia és a török elnök

Kényes témákról egyeztet a jövő héten a francia és a török elnök

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szombaton egy tévébeszédben jelentette be, hogy jövő pénteken Franciaországba utazik, hogy a két ország közötti bilaterális kapcsolatokról tárgyaljon - írja a Localra hivatkozva az Index.

A magyar portál szerint azt már a francia elnöki palota közölte, hogy a szíriai és a palesztin konfliktus, valamint az emberi jogok kérdése is terítékre kerül majd a találkozón.

– mondta Erdogan csütörtökön török újságíróknak az EU-s kapcsolatokról, ez a találkozó pedig egy jó kezdet lehet azok helyrehozására.

PestiSracok facebook image

A franciák által említett témák meglehetősen kényesek: elég csak Erdogan válaszára gondolni, mikor Donald Trump hivatalosan is elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának - fogalmaz az Index, hozzátéve, hogy az emberi jogok kérdése is érdekes a törökök esetében, főleg mert egy francia újságíró is érintett volt a tavalyi puccs utáni letartóztatásokban, szóval egyáltalán nincs kizárva, hogy semmire nem jutnak majd egymással a felek.

Forrás: Index; fotó: YouTube

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)