Pesti Srácok

Kövér László: az örökség nemcsak a kövekben, nemcsak az épületekben, hanem a szellemiségben is rejlik

Kövér László: az örökség nemcsak a kövekben, nemcsak az épületekben, hanem a szellemiségben is rejlik

Az örökség nemcsak a kövekben, nemcsak az épületekben, hanem a szellemiségben is rejlik - hangsúlyozta Kövér László vasárnap Hollókőn a Nógrád megyei falu világörökséggé nyilvánításának 30. évfordulóján rendezett ünnepségen.

A palóc élet, a magyar élet, a közép-európai élet él, élni akar, és élni fog, ezt üzeni a világnak a hollókői világörökség - mondta az Országgyűlés elnöke, aki köszöntötte a rendezvényen azokat is, akik a hollókőiekhez hasonlóan Budapesten 30 éve őrzik a szintén a világörökség részévé vált pesti és budai Duna-partokat, benne a Lánchíddal és az Országház épületével.

Hangoztatta, hogy egy 400 fő alatti lakosságszámú kis magyar falu és egy közel kétmilliós magyar nagyváros 30 esztendeje, nemzetközileg is hitelesítve, ugyanazt hirdetik: az örökség nemcsak a kövekben, nemcsak az épületekben, hanem a szellemiségben is rejlik.

Az UNESCO 1987. december 11-én vette fel Hollókőt a világörökségi listára. Magyarországon Hollókő és Budapest volt az első két helyszín, amely kiérdemelte ezt a megtisztelő címet. Az 1973 óta létező listán Hollókő volt az első falu, amelyik ilyen nemzetközi elismerést kapott.

PestiSracok facebook image

Kövér László arról is beszélt, hogy az évszázadok során Hollókő megtanulta, magától csak a balszerencse érkezik, a szerencséért dolgozni kell. Ez a tapasztalat és tudás szerencsére mára sem enyészett el, sem Hollókőn, sem Magyarországon - mondta az Országgyűlés elnöke. Példaként említette: "a balsors úgy adta, hogy 2010-ig olyan kormánya volt Magyarországnak, amely adósságba verte az országot, az önkormányzatokat, és rengeteg magyar családot is". Hollókőnek például 80 milliós volt a költségvetése, és 30 millió az adóssága.

A 2010 óta eltelt hét év eredményének nevezte, hogy adóssága már nincs a településnek, költségvetése pedig már 180 millió forint. Kövér László hangsúlyozta: mindezek mellett több mint kétmilliárd forint fejlesztési pénz érkezett a faluba, és a következő három évben további mintegy hárommilliárd forint áramlik majd közvetlenül fejlesztésekre, Hollókő részese lesz továbbá egy hétmilliárd forintos térségi turisztikai fejlesztési programnak is.

Kitért arra is, hogy ötszörösére nőtt a hazai és a külföldi vendégek, és hatszorosára a vendégéjszakák száma, a tavaly megnyitott négycsillagos szállodának köszönhetően pedig megháromszorozódott a vendégforgalom. Kövér László arról is beszélt, hogy vannak, akik el akarják törölni Európát és a hagyományaikat, de többen vannak, akik nem akarnak és nem fognak lemondani gyökereikről, hagyományaikról, Magyarország pedig az Európát őrzők első vonalában áll.

A házelnök azt kérte a hollókőiektől, ne hagyják, hogy Hollókő egy élő és élhető faluból látogatható emlékpark legyen.

Szabó Csaba polgármester felidézte, hogy 1987-ben 43 helyszínt vettek fel a világörökségi listára, így a kínai nagy falat vagy Velence lagúnáit is. Szólt arról, hogy a nógrádi falut az 1960-as évektől fedezték fel a műemlékvédelmi szakemberek, védelmén a '70-es évektől már bizottság dolgozott. Az 1990-es években azonban nehéz idők jöttek, mert a cím mellé normatív támogatást nem kapott az önkormányzat, és a falu sem érezte magáénak a világörökséget.

Elmondta, a fiatalok megtartásáért lakásprogramot indítottak, munkahelyeket teremtettek, dolgoztak az óvoda, iskola megmaradásáért. Az iskolában Hollókő tantárgy lett a néptánc mellett, az értékek átadásában az idősek is részt vesznek. Az ünnepi műsorban népviseletbe öltözött óvodások és iskolások csoportjai léptek fel, és díjazták a jubileumi fotópályázatra beérkezett alkotásokat is.

Kövér Lászlónak, valamint a testvértelepülések képviselőinek Becsó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője és Szabó Csaba polgármester adta át a 30. évfordulóra készített Hollókői Emlékérmet.

MTI, Vezető kép:MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

László Petra: Ami velem történt, az a XXI. század legjobban megszervezett boszorkányüldözése volt – PS-interjú!

Magyar ugar 2018 november 5.
Nemcsak a korábbi munkáját, hanem kis híján az egzisztenciáját is elveszítette a PestiSrácok.hu operatőre, László Petra, akit a múlt héten jogerősen felmentett a Kúria, amely kimondta, hogy nem rugdosott migránsokat 2015 szeptemberében Röszkén. Kolléganőnk fejére dzsihadisták tűztek ki vérdíjat a nemzetközi szintre gründolt hisztéria legsötétebb időszakában, miközben a hangulatot keltők egy olyan embert – az állítólagos áldozatot – magasztaltak jóságos menekültként, aki a hírek szerint tevékenyen részt vett a kurdok elleni népirtásban Irakban. László Petra portálunknak beszélt arról is, hogy az N1TV vezetésének esze ágában sem volt meghallgatni az ő verzióját, amit ma már megért, hisz a néppártosodás szemfényvesztésével kampányoló, ám valójában balra tolódó Jobbiknak inkább az volt az érdeke, hogy az őrjöngők elé vessék koncnak. László Petra reménykedik, hogy a bűncselekmény hiányában történt felmentő ítéletnek lesz olyan következménye is, hogy az eddig csak hazugságokat terjesztők kénytelenek lesznek egyszer közölni a tényszerű valóságot is az ügyben.