Megszólalt a magyar kormány Jeruzsálem ügyében
Magyarországnak világos álláspontja van a Közel-Keletről, nem harmadik szereplőkhöz igazítja a külpolitikáját - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter Jeruzsálem státuszával kapcsolatban a parlament külügyi bizottságának szerdai ülésén.
Szijjártó Péter éves miniszteri meghallgatásán a testület jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton felvetésére, miszerint Jeruzsálem Izrael fővárosaként való amerikai elismerése ügyében a magyar kormányzat "sunnyogott" azzal, hogy csak az EU és Izrael gazdasági kapcsolatairól beszélt, kijelentette: "az nem sunnyogás, ha mi nem harmadik szereplőkhöz igazítjuk a külpolitikánkat".
Kiemelte: Magyarországnak világos álláspontja van a Közel-Kelet ügyében, bár "nem mi fogjuk megmondani, hogy ott mi történik", vannak kívánságaink, például, hogy legyen béke, és mindenki biztonságban élhessen.
Hogy egy harmadik szereplő ezzel kapcsolatban tesz bejelentést, és nekem rohannom kelljen erre reagálni, azt nem fogadom el. Nem sunnyogás történt, hanem nem változott semmi a mi részünkről.
- fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a kormány ezzel az üggyel eddig nem foglalkozott.
Megjegyezte, fontos az Izrael és az Európai Unió közötti gazdasági együttműködés, mert az európai versenyképességhez szükség van az Izrael által képviselt innovációs, technológiai színvonalra.
Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke úgy vélte: az Egyesült Államok döntése kimozdíthatja a közel-keleti békefolyamatot arról a holtpontról, amibe az elmúlt időszakban került. Hangsúlyozta: a kétállami megoldás továbbra is a nemzetközi közösség meghatározó célkitűzése és Magyarország is ezen az állásponton van. Megjegyezte: az Egyesült Államok elnökének kijelentése nem vonatkozott arra, hogy Jeruzsálem ne lehetne Palesztina fővárosa is.
Szijjártó Péter beszámolójában 2017-et diplomáciai rekordévként értékelte, utalva arra, hogy idén Magyarországon járt az izraeli és a kínai miniszterelnök, illetve az egyiptomi elnök, valamint egyszerre 16 ország vezetője tartózkodott Budapesten a Kína-Közép-Európa csúcstalálkozón, emellett Magyarország rendezte az Exportfejlesztési Világfórumot, itt volt a Visegrádi négyek keleti partnerségi és nyugat-balkáni külügyminiszteri találkozója, a V4-Nagy-Brittannia külgazdasági találkozó és Magyarország-Latin-Amerika fórum.
Elmondta: idén 57 országban járt, 125 ország külügyminiszterével találkozott, valamint 57 kétoldalú megállapodást írtak alá. Hat országban nyitottak új képviseletet, Új-Zélandon, a Fülöp-szigeteken, Üzbegisztánban, Peruban, Kolumbiában és Ghánában.
A magyar külpolitika meghatározó kihívásának tartotta a migráció kérdését, és úgy vélte: azzal kell számolni, hogy az Európába irányuló migrációs hullám utánpótlása kiapadhatatlan, a kivándorlás az átvándorlás az elkövetkező időszakban is a jelen lesz Afrikában és a Közel-Keleten is.
Szerinte ezért minden olyan európai megnyilatkozás, ami bátorítja a bevándorlást, újabb veszélyt hoz az európai emberek fejére. Ismertetése szerint Magyarország álláspontja változatlan ebben az ügyben: a segítséget oda kell vinni ahol a baj van, így a Hungary Helps programot tovább erősítik, és továbbra is egyetértenek azzal, hogy a közel-keleti és afrikai országoknak támogatást kell nyújtani saját határaik megvédéséhez.
Szijjártó Péter az energiabiztonság kérdéséről szólva azt mondta: tetszik vagy nem tetszik, ma az egyetlen életszerű diverzifikációs lehetőség egy új orosz gázszállítási útvonal. Megjegyezte: "nyugat-európai barátaink", akik egyébként rekordmennyiségű gázt vásároltak idén is Oroszországtól, nagyon hangsúlyosan követelik a diverzifikációt, de minden uniós szabályozás és tevékenység ennek az ellenkezőjét eredményezi.
MSZP-s kérdésre válaszolva hangsúlyozta: "iszonyatosan képmutatónak" tartja Nyugat-Európát ebből a szempontból, mert miközben a nyugati politikai kommunikáció szintjén Oroszország "gyepálása" zajlik, a felszín alatt kötik az üzleteket. Szerinte ugyanakkor az üzletkötés nem probléma, ez a helyes, csak akkor ne legyen az a szöveg, hogy akik a pragmatikus együttműködés fontosságáról beszélnek, azok az európai árulók.
Demeter Márta, az LMP képviselője többek között azt kérdezte, meddig lehet még Jordánia tiszteletbeli konzulja az a Zaid Naffa, aki megbukott a magyar nemzetbiztonsági átvilágításon. A politikus egy levelet is átadott a miniszternek, amelyben betekintést kér Zaid Naffa kinevezésével kapcsolatos 1999-es szóbeli jegyzékbe, szerinte ugyanis a magyar fél kezdeményezhette a kinevezést.
Szijjártó Péter jelezte: az LMP-s képviselő bármikor betekinthet az iratokba, a tiszteletbeli konzul megbízatása pedig addig tart, amíg Jordánia őt ide delegálja. A miniszter közölte: a konzul nem is lett magyar állampolgár a nemzetbiztonsági kockázatok miatt. Szijjártó Péter meghallgatás előtt újságíróknak azt mondta: egy 15 évvel ezelőtti ügyről van szó, amikor semmi szerepe nem volt a külügyi vezetésben.
MTI; Fotó: Magyar Hírlap
