Pesti Srácok

A németek többsége megbüntetné a kötelező kvótát elutasító uniós tagállamokat

A németek többsége megbüntetné a kötelező kvótát elutasító uniós tagállamokat

Büntetőintézkedésekkel sújtaná a menekültek elosztását elutasító európai uniós (EU-) tagállamokat a németek csaknem kétharmada - mutatta ki egy felmérés, amely az RTL német médiacsoport megbízásából készült.

A Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint a németek 63 százaléka szerint szankciókkal, például az EU-s támogatások csökkentésével kell sújtani a menekültek tagállamok közötti elosztásától elzárkózó országokat, és alig egyharmaduk, 31 százalékuk ellenzi a büntetőintézkedések gondolatát.

Az ügy megosztja a németeket, de keleten és nyugaton is többségben vannak a szankciók pártolói. Az ország nyugati részén 65 százalék, a keleti tartományokban, a volt NDK területén 53 százalék büntetné a menekültek elosztását elutasító tagországokat. A Forsa RTL/ntv Trendbarometer nevű felmérése szerint leginkább az idősek szankciópártiak, a 60 éven felüliek 70 százaléka támogatja a büntetőintézkedések gondolatát, míg a 14-29 év közötti korosztályban 53 százalék ez az arány. Az adatok párthovatartozás szerinti bontása azt mutatja, hogy egyedül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől jobbra álló Alternatíva Németország (AfD) szavazótáborában utasítja el a többség a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamok büntetését, 70 százalékos arányban.

A vizsgálatban a nem háború vagy üldöztetés, hanem gazdasági okok miatt Németországba menekült emberekhez fűződő viszonyt is vizsgálták. Kimutatták, hogy a németek 82 százaléka szerint a jól beilleszkedett gazdasági menekültek maradhatnak az országban, ha eltartják magukat. Csupán 15 százalék ellenzi maradásukat. Ebben a kérdésben keleten és nyugaton, illetve a pártok szavazótáborai között is csaknem teljes az egység, egyedül az AfD bázisában mutatkozik megosztottság: 50 százalék támogatja, 45 százalék pedig ellenzi, hogy a jól integrált és magukat eltartó gazdasági menekültek maradhassanak az országban.

PestiSracok facebook image

Az RTL médiacsoport közleménye szerint az adatokat december 20-án és 21-én vették fel, 1008 ember megkérdezésével.

MTI; Fotó: euobserver.com

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.