Pesti Srácok

A németek többsége megbüntetné a kötelező kvótát elutasító uniós tagállamokat

A németek többsége megbüntetné a kötelező kvótát elutasító uniós tagállamokat

Büntetőintézkedésekkel sújtaná a menekültek elosztását elutasító európai uniós (EU-) tagállamokat a németek csaknem kétharmada - mutatta ki egy felmérés, amely az RTL német médiacsoport megbízásából készült.

A Forsa közvélemény-kutató társaság adatai szerint a németek 63 százaléka szerint szankciókkal, például az EU-s támogatások csökkentésével kell sújtani a menekültek tagállamok közötti elosztásától elzárkózó országokat, és alig egyharmaduk, 31 százalékuk ellenzi a büntetőintézkedések gondolatát.

Az ügy megosztja a németeket, de keleten és nyugaton is többségben vannak a szankciók pártolói. Az ország nyugati részén 65 százalék, a keleti tartományokban, a volt NDK területén 53 százalék büntetné a menekültek elosztását elutasító tagországokat. A Forsa RTL/ntv Trendbarometer nevű felmérése szerint leginkább az idősek szankciópártiak, a 60 éven felüliek 70 százaléka támogatja a büntetőintézkedések gondolatát, míg a 14-29 év közötti korosztályban 53 százalék ez az arány. Az adatok párthovatartozás szerinti bontása azt mutatja, hogy egyedül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől jobbra álló Alternatíva Németország (AfD) szavazótáborában utasítja el a többség a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamok büntetését, 70 százalékos arányban.

A vizsgálatban a nem háború vagy üldöztetés, hanem gazdasági okok miatt Németországba menekült emberekhez fűződő viszonyt is vizsgálták. Kimutatták, hogy a németek 82 százaléka szerint a jól beilleszkedett gazdasági menekültek maradhatnak az országban, ha eltartják magukat. Csupán 15 százalék ellenzi maradásukat. Ebben a kérdésben keleten és nyugaton, illetve a pártok szavazótáborai között is csaknem teljes az egység, egyedül az AfD bázisában mutatkozik megosztottság: 50 százalék támogatja, 45 százalék pedig ellenzi, hogy a jól integrált és magukat eltartó gazdasági menekültek maradhassanak az országban.

PestiSracok facebook image

Az RTL médiacsoport közleménye szerint az adatokat december 20-án és 21-én vették fel, 1008 ember megkérdezésével.

MTI; Fotó: euobserver.com

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.