Pesti Srácok

Nincs már az Interpol körözési listáján a koszovói miniszterelnök

Nincs már az Interpol körözési listáján a koszovói miniszterelnök

Koszovó kérésére az Interpol törölte nemzetközi körözési listájáról Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnököt, aki ellen 2004-ben Szerbia kérésére adtak ki elfogatóparancsot – jelentette be Abelard Tahiri koszovói igazságügyi miniszter a Koha Ditore című pristinai napilap szombati beszámolója szerint.

Az igazságügyi tárca vezetője közölte, Haradinaj mellett további tizenhét koszovóit töröltek a körözési listáról. A döntés után ezek az emberek szabadon utazhatnak az országon kívül, semmilyen gondjuk nem lesz – jelentette be Abelard Tahiri.Szerbia háborús bűnösnek tekinti Ramush Haradinajt, aki az 1998-1999-es koszovói harcok idején az albán többségű dél-szerbiai tartomány elszakadásáért küzdő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) regionális parancsnoka volt.

A politikus 2004-2005-ben rövid ideig kormányfője volt az akkor még ENSZ-fennhatóság alatt álló tartománynak, szeptember óta pedig ismét az ország miniszterelnöke. A belgrádi hatóságok szerint Haradinaj parancsnoksága alatt több mint háromszáz szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint négyszáz embert elraboltak, a hágai Nemzetközi Törvényszék azonban kétszer is felmentette a vádak alól. Külföldi hatóságok korábban kétszer – 2015-ben Szlovéniában és idén év elején Franciaországban – fogták el a koszovói politikust a szerbiai elfogatóparancs alapján, de mindkét alkalommal szabadon bocsátották, annak ellenére, hogy Szerbia a kiadatását kérte. Koszovó kilenc éve kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Forrás: MTI. Fotó: BBC

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.