Varsó nem fogadja el a kétsebességes Európát

- mondta, hozzátéve: érvényüket vesztették azok a mítoszok, hogy a tőkének nincs nemzetisége, hogy jók az egyenlőtlenségek, hogy az ipar valamiféle 19. vagy 20. századi maradvány, vagy hogy az államnak nincs haszna többé.

Helytelennek nevezte a kétsebességes Európa eszméjét. "Nem akarjuk (...) az újbóli megosztást, egyesek lemaradását, nem egyezünk bele abba, hogy Európát jobb és rosszabb államokra osszák" - jelentette ki Mateusz Morawiecki. Síkraszállt a nemzetállamok további szerepe mellett. "A lengyel elem tökéletesen beleillik az európai puzzle-ba, de a nem megfelelő oldalról vagy erővel beilleszteni nem szabad" - figyelmeztetett. "Külpolitikánk az államérdek politikája" - jelentette ki, utalva Lengyelország tagságára a G20-csoportban, továbbá arra a törekvésre, hogy Lengyelország "az EU építésze" akar lenni, hozzá akar járulni a NATO és az EU tevékenységének összehangolásához, a visegrádi csoporton és a Három Tenger Kezdeményezésen belüli együttműködés "konszolidációjához". Lengyelország fő szövetségesének az Egyesült Államokat nevezte.

Morawiecki úgy vélte, Európának arra van szüksége, hogy visszatérjen a valódi értékekhez, mert azok az értékek, amelyekről ma beszélnek, egyre gyakrabban a hagyományos értékek, a természetjog tagadását jelentik. Lengyelország az egységes Európát a tolerancia és a demokrácia történelmi hagyományával gazdagítja, mai gazdasági és társadalmi berendezkedése pedig arra mutat példát Európának, hogy hogyan lehet összekapcsolni a társadalmi szolidaritást és a dinamikus gazdasági fejlődést - állapította meg. Kormánya egyik fő feladatának a lengyel ipar további fejlesztését és újjáépítését nevezte.

A "virágzó gazdaságot" nevezte a "bőkezű" társadalmi programok előfeltételének. "Lengyelország nagy korszerűsítését akarjuk" - jelentette ki, kiemelve "a vállalkozó állam" modelljét, mely szerinte arany középutat jelent "a minimális állam és a nehézkes, bürokratikus állam között". Úgy vélte, a mai gazdaságpolitika dönt majd arról, hogy Lengyelország a jövőben a magas szintű technológiák gyártója vagy a külföldi cégek értékesítési piaca lesz-e. "Lengyelországot Európa logisztikai központjává akarjuk tenni" - jelentette ki. Az ezt célzó infrastrukturális beruházások között kiemelte a Lódz és Varsó között építendő központi repülőteret és a szomszéd országokat is ellátó gázszállítási csomópontot.

Az új kormányfő úgy értékelte: Lengyelországot az utóbbi 25 évben a külföldi tőke gyarmatosította, mivel a rendszerváltás után az ország a gazdaságban hibás modellt alkalmazott. "Öntudatos, nem pedig marginális szerepet akarunk" - jelentette ki. Véleménye szerint a "külföldi intézmények által a 90-es évek elején idetelepített" fogyasztói kapitalizmustól "a megtakarítások és a beruházások kapitalizmusára" kell áttérni. Ígérete szerint a kormány törekedni fog arra, hogy a közös uniós mezőgazdasági politika keretében egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a lengyel gazdáknak, ennek érdekében el akarják érni a Lengyelországra jutó uniós mezőgazdasági támogatásoknak az európai átlagra való emelését.

Kilátásba helyezte a kis- és középvállalkozások működésének adminisztratív feltételeit egyszerűsítő törvénycsomagot. E vonatkozásban utalt a megindított igazságügyi reformra is, fontosnak nevezve a hatékony, igazságos bíráskodást. Nagyon fontosnak minősítette az egészségügy reformját is. A következő 10 év kiemelt programjának nevezte a tavaly elindított, olcsó önkormányzati bérlakások építését támogató programot. Az európai migrációs válsággal kapcsolatban megismételte, hogy a menekültelosztási kvóta "be nem vált mechanizmus".

Forrás: MTI; Vezető kép: MNO.hu