Volt amerikai nagykövet: szégyen a magyar médiába való beavatkozásunk
Faith Whittlesey, aki a Reagan-adminisztráció idején két ízben is amerikai nagykövetként szolgált Svájcban, nyílt levélben fejezte ki egyet nem értését az amerikai külügy kapcsán az ügyben, hogy a tárca 700 ezer dollár (200 millió forint) értékű pályázatot írna ki Magyarországon a „vidéki”, azaz ellenzéki sajtó támogatására - írja a 888.hu.
Amennyiben Ronald Reagan szavait kellene idéznem azon külügyesekkel összefüggésben, akik eldöntötték, hogy a magyaroknak „objektív” médiára van szükségük, azt mondanám: na tessék, már megint nem tudnak nyugton maradni – idézi Whittlesey leveléta 888.hu. A volt nagykövet írásában kifejti:
véleményem szerint ez egy nagyon rossz ötlet, hiszen ez a kiírás nemcsak az amerikai adófizetők pénzével él vissza, hanem rendkívül sértő a magyarok számára is.”
Indoklása szerint többek között azért, mert Magyarország egy megbízható NATO-szövetséges, továbbá olyan ország, amely erős demokráciával rendelkezik, lehetővé téve a politikával kapcsolatos egészséges és szabad vitákat, csörtéket. Hozzáteszi: manapság, amikor az amerikai elit egyes tagjait érzékenyen érintik azok a feltételezések, melyek az orosz diplomácia agresszív befolyásolási kísérleteiről szólnak,
miért nem tételezzük fel, hogy az efféle törekvések éppúgy szúrnák a magyarok szemét?”
Whittlesey úgy folytatja: már akkor, amikor először találkoztam ezzel a projekttel – tekintettel a Reagan-adminisztráció idején szerzett tapasztalatomra – úgy éreztem, itt valami bűzlik. Elmondása szerint tisztában volt azzal, hogy a magyaroknak viszonylag friss élményük van arról, milyen az, amikor egy külső hatalom – a Szovjetunió – brutálisan elnyomja őket, így
nyilván van tapasztalatuk abban, hogyan vegyék észre más nemzetek beavatkozási kísérleteit, amelyek a keményen kivívott demokráciájukat veszélyeztetné.”
Faith Whittlesey, 2017. szeptember 14., WashingtonA volt nagykövet szerint beszédes, hogy a pályázat az amerikai külügyminisztérium Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügy nevű részlegéről került kiírásra, ugyanis az itt dolgozók többnyire a korábbi, az Obama-adminisztráció delegáltjai. Ennek fényében Whittlesey hozzáteszi, nem nehéz összerakni a képet, ugyanis a tárca vezető munkatársai globalista szemléletet képviselnek,
ennek eredményeképpen nem szeretik Orbán Viktor miniszterelnök elképzeléseit.”
Hiszen Orbán nem követi a többek között Soros György által finanszírozott politikai narratívát; felhúzta a határra a kerítést, hogy megakadályozza a migránsok bejövetelét; és köntörfalazás nélkül kiáll Magyarország keresztény értékei és hagyományai mellett – írta a volt nagykövet, aki ezzel magyarázta a magyar kormányfő irányába táplált globalista ellenszenvet.
Whittlesey levelében kitér arra, a törökök 150 éves megszállásának köszönhetően a magyarok pontosan tudják, milyen magas árat kell fizetni a gyenge határvédelem miatt. Csakhogy elmondása szerint a globalistákat mit sem érdekli a történelem, ők azzal vannak elfoglalva, hogy
csökkentsék a nemzeti szuverenitás, a határok és a keresztény hagyományok jelentőségét.”
Meglátása szerint a magukról sokat gondoló globalisták régimódinak, elmaradottnak tartják a magyar embereket, ugyanis azok elsöprő többséggel sorakoznak fel a magyar miniszterelnök mögött. Hozzáteszi:
az igazság azon szelete pedig kifejezetten hidegen hagyja Orbán kritikusait, hogy szabadon választotta meg a nép.”
Összegzésképpen azt írja: bürokratáink jobban tennék, ha megspórolnák az amerikai adófizetők 700 ezer dollárnyi pénzét, ezzel együtt pedig hagynák, hogy a magyarok eldöntsék, mit szeretnének olvasni az újságban és látni a képernyőn. Whittlesey hozzáteszi: ha valóban aggódnak a koncentrált hatalom és a leszűkített véleményáramlatok előidézte következmények iránt,
inkább írjanak ki pályázatot Nagy-Britanniába, Franciaországba vagy Németországba, ahol túlságosan nagyra duzzadt az állam által birtokolt média jelentősége.”
Szerinte a legjobb megoldás az lenne, ha az amerikai kormány megszüntetné ezt a pályázatot, ezzel elejét véve az Obama-adminisztrációból hátramaradtak bajkeverési törekvéseinek, melyek még a jövő évi országgyűlési választások előtt bekövetkeznének. Utolsó gondolataként megjegyzi: Trump elnök és Rex Tillerson külügyminiszter jobban tenné, ha újragondolná, tényleg szükség van-e a külügyi tárcának ilyesfajta akciókra, amelyek az Egyesült Államokra szégyent hoznak.
Forrás: 888.hu; fotó: World Learning
