Pesti Srácok

Annál a Menedéknél „nevelkedett” Szél, ahol jobbnak tartják a menekülteket a magyaroknál

Annál a Menedéknél „nevelkedett” Szél, ahol jobbnak tartják a menekülteket a magyaroknál

A Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület felügyelő bizottságának elnöke szerint a bevándorlás azért is jó dolog, mert szinte mindenhonnan olyanok érkeznek, akik eleve jobbak, mint a hazai népesség. Éppen ennél a "sorosista" szervezetnél bontogatta a szárnyait Szél Bernadett, az LMP társelnöke is.

„Szinte mindenhonnan olyanok érkeznek hozzánk, akik jobbak, mint a hazai népesség” - ezzel a minimum furcsa megállapítással kezdte a helyzetértékelését Melegh Attila még 2015 közepén, a bevándorlási krízis közepén. A szociológus az Origónak beszélt arról, hogy Magyarország milyen jól is járna, ha befogadná a migránsokat, akik majd gazdasági növekedést hoznak az országnak, és feltöltik a hiányszakmákat, például "orvosok lesznek".

Melegh ugyanakkor sötét jövőt jósolt a befogadást megtagadó Magyarországnak:

PestiSracok facebook image

E helyett szerinte az ország és a magyar kormány igazán örülhetett volna az akkor éppen 150 ezer fős illegális határátlépő tömegnek, hiszen

Az elmúlt két és fél év távlatában annyi biztosan elmondható, hogy a szociológus nem egészen jól látta a problémákat. Ez nem is annyira érdekes (a "szakértőktől" ezt már megszokhattuk), az viszont már egy fokkal izgalmasabb, hogy Melegh annak a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület felügyelő bizottsági elnöke, amely színeiben Szél Bernadett is bontogatta a szárnyait korábban, amikor programvezetőként dolgozott itt, és amelyet Soros György bevándorláspárti spekuláns támogat.

Az Origó szerint nem kérdés, hogy az LMP társelnöke hasonlóan gondolkodik a bevándorlási hullámról, mint a Menedék felügyelő bizottságának elnöke. Az ugyanis szerintük tény, hogy Szél hasonlóan megengedő nyilatkozatok sorozatát tette a migráció kérdésében. Példáulaként hozzák, hogy 2015. január 23-án az M1 Ma Reggel című műsorában azt mondta, hogy a határok lezárása semmire sem jó, csupán riogatás. A portál emlékeztet arra is, amikor két héttel később az M1 Híradójában arról beszélt, hogy Magyarországon a bevándorlás nem probléma, menekülthullám pedig nincs. 2015. június 2-án pedig a Klubrádióban közölte, hogy

Az LMP társelnökének volt tehát honnan merítenie az ideológiát, pláne, hogy már 16 éves korában elnyert egy Soros-ösztöndíjat, amelynek köszönhetően Connecticutban, egy amerikai elitiskolában (Choate Rosemary Hall) szívhatta magába a tudást - írja az Origó.

Forrás: Origó, fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.