Erdő Péter: ma az egyháznak a legnagyobb kihívást az intézményes feladatok ellátása jelenti
Míg tizenöt évvel ezelőtt az egyház legfontosabb feladata a helyének újra megtalálása volt a szabaddá vált világban, ma intézményes feladatainak ellátása jelenti a legnagyobb kihívást számára - mondta Erdő Péter bíboros, prímás az MTI-nek. Az esztergom-budapesti érsek abból az alkalomból nyilatkozott a távirati irodának, hogy tizenöt évvel ezelőtt, 2003. január 11-en iktatták be hivatalába.
Erdő Péter felidézte, 2003-ban az egyházaknak, így a Magyar Katolikus Egyháznak is az előző évtizedekből hozott problémákkal kellett megküzdenie: a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszerzésével, a felszámolt szerzetesi közösségek újraszervezésével, a bezárt iskolák újraindításával. A korábbi, „óvatosan, rejtetten működő közösségek” helyett „lassan-lassan kezdett kirajzolódni a nyilvánosság elé is kilépő egyház képe”. A bíboros kiemelte:
miközben változatlanul a személyes hit átadása, Krisztus örömhírének hirdetése maradt az egyház legfőbb küldetése, a társadalomban betöltött szerepe és feladatai sokat változtak a rendszerváltás óta eltelt időszakban. E változások közül a legszembetűnőbb, hogy az egyháznak ma sokkal több intézménye és intézményes jellegű feladata van, a megnövekedett feladatok ellátását pedig egyre több világi munkatárs bevonásával végzi.”
Erdő Péter hangsúlyozta: az elmúlt tizenöt évben növekedett ugyan a paphiány - még ha nem is olyan drámaian, mint sokan gondolják -, ezzel párhuzamosan azonban látványosan nőtt, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében például megnégyszereződött a főállású világi munkatársak száma. Mára jóval többen vannak, mint a papság, és nemcsak adminisztrációs vagy műszaki feladatokat látnak el, hanem a lelkipásztori munkában, a hitoktatásban is részt vesznek. Hozzátette: a laikusok szerepe kulcsfontosságú, hiszen sok esetben csak rajtuk keresztül találkoznak az emberek a hittel.
Éppen ezért a felsőoktatási szintű teológiai képzésen túl mára felnőttképző intézet, akkreditált képzések, tanfolyamok segítik a laikusok felkészítését, illetve továbbképzését e munka méltó elvégzésére.
Erdő Péter azt is mondta: egyáltalán nem zár ki egy a kereszténység kezdeteihez visszatérő, a konkrét szolgálatokra nagyobb hangsúlyt helyező „nagy történelmi periódusváltást” a jövőben.
Az intézményes feladatok közül kitért az egyházi iskolák működtetésére is:
E feladatnak nagy a tétje, mert az egyházi iskolának akkor van értelme, ha valóban a hitünk szellemiségében tudjuk oktatni, nevelni a fiatalokat.”
A nem egyházi iskolákban a kötelező etikaoktatás helyett választható hit- és erkölcstanoktatást a bíboros „nagy missziós lehetőségnek” nevezte. Sok olyan szülő választja ugyanis a katolikus hittant, aki egyébként nem vallásos vagy nem gyakorolja a hitét. Ez tehát egy olyan találkozásra teremt lehetőséget, ami egyébként, a templomban nem történne meg. Ugyanakkor „az iskolától a templomig igen hosszú az út”. A katolikus iskolába vagy világi iskolába katolikus hittanra járók közül sokan nem jutnak el a templomba.
A híd megteremtésében nagy a felelőssége az iskolai hitoktatónak, és fontosak a gyerekeknek szervezett nyári programok, amelyeken az egyház közösségi és liturgikus életébe is bekapcsolódhatnak a fiatalok. Ez tehát egy hosszú út, amit meg kell próbálni végigjárni
- mondta a bíboros. Erdő Péter beszélt arról is, hogy tizenöt éve sokkal rendezetlenebb, feszültebb volt Magyarország viszonya a szomszéd népekkel, mára érezhetően jobb lett a hangulat, és ebben szerinte az egyháznak nagyon sok munkája van.
Az eredmények - például a szlovák-magyar kiengesztelődésről szóló dokumentum aláírása - nem feltétlenül szerepeltek az újságok címoldalán, de azért mi, függetlenül a külső körülményektől és a pillanatnyi politikától folyamatosan mentünk előre ebben az irányban.
A bíboros az elmúlt tizenöt év meghatározó eseményeként említette a főegyházmegye két vértanúja, Salkaházi Sára és Meszlényi Zoltán boldoggá avatását. Fontosnak nevezte a főegyházmegye irányításának átvétele után felújított plébániai misszió munkáját és az ezt követő városmissziót is, amelynek tapasztalatai útmutatást jelentenek a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülésben.
Forrás: MTI; fotó: PS
