Pesti Srácok

Kivonulhat Magyarországról a Telenor

Kivonulhat Magyarországról a Telenor

A Telenorhoz érdeklődés érkezett közép-kelet európai érdekeltségeinek megvásárlása iránt - közölte a norvég távközlési vállalat pénteken.

A portfolió a magyar, a bolgár, a montenegrói és a szerb mobilszolgáltatásokat foglalja magában. A részvényesi érték növelését szem előtt tartva a Telenor megkezdte a beérkezett dokumentum értékelését. A vállalat arra számít, hogy az értékelés 2018 első negyedében befejeződik. Az értékelési folyamat nem befolyásolja a Telenor működését. A Telenor közleménye szerint az érdeklődés felkérés nélkül érkezett be. A Telenor közép-kelet-európai vállalatai erős piaci pozícióval bírnak, pénzügyi helyzetük szilárd, és 2017-ben mintegy 9 százalékkal járultak hozzá a Telenor-csoport bevételéhez, és az EBITDA 8 százalékát adták - áll a közleményben. A Telenor a fentiekkel kapcsolatban sem további közleményt, sem kommentárt nem tesz közzé, míg az értékelési folyamat be nem fejeződik. A Telenor Magyarország Zrt. az MTI érdeklődésére közölte, a magyar államtól frekvenciahasználati jogosultságokat kapott és ehhez olyan kötelezettségeket vállalt, amelyek értelmében biztosítania kell ügyfelei ellátását meghatározott minőségi és műszaki paraméterek betartásával. Hozzátették, a kötelezettség független attól, hogy ki a társaság tulajdonosa, így a szolgáltatás minőségét és műszaki paramétereit, valamint szerződéses kereteit nem befolyásolná egy esetleges tulajdonosváltás.

A Telenor-csoport részeként 1994-ben Pannon GSM néven alapított Telenor Magyarország csaknem 30 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, 3,5 millió egyéni és vállalati előfizetője van, 1000 munkavállalót foglalkoztat. A Pannon GSM 1993 októberében kapott koncessziót az 1994 márciusában indult, egységes nemzetközi szabványon alapuló GSM rendszerű (Global System for Mobile Communication) szolgáltatására, az akkori Matáv és a US West vegyes vállalata, a Westel 900 mellett. A Telenor 2001 júliusában jelentette be, hogy 25,78 százalékról 100 százalékra növelte tulajdoni hányadát a Pannon GSM-ben, miután több mint egymilliárd euróért megvásárolta a holland KPN, a finn Sonera és a dán Tele Danmark Communications részesedését. A magyarországi vállalat 2010 májusáig működött Pannon néven, de a névváltás lehetősége sajtóhírek szerint már a cég 2006-os arculatváltásánál felmerült. A társaság ekkor kapta jelenleg is használt arculatát, 2009-re pedig átköltözött mostani, törökbálinti székházába. A Telenor Magyarország árbevétele a nyilvános cégadatok szerint 2016-ban meghaladta az 153 milliárd forintot, 2015-ben pedig megközelítette a 158 milliárd forintot. Az adózott eredménye 2016-ban 22,35 milliárd forintra mérséklődött az egy évvel korábbi 22,61 milliárd forintról. A vállalat 2016-ban és 2017-ben több mint 13 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre. A Telenor Magyarország anyavállalata, a norvégiai központú Telenor a világ egyik legnagyobb mobilszolgáltatója, csaknem 30 ezer alkalmazottat foglalkoztat, árbevétele 2016-ban 125 milliárd norvég korona volt. A Telenor-csoport Skandináviában, Kelet- és Közép Európában, valamint Ázsia 12 piacán összesen 176 millió mobil előfizetővel rendelkezik.

Forrás: MTI, fotó: tech2.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.