Pesti Srácok

Komoly kockázatot jelent Európa biztonsága tekintetében Líbia instabilitása

Komoly kockázatot jelent Európa biztonsága tekintetében Líbia instabilitása
MTI Fotó: KKM

Mindaddig, amíg nem lesz egység és stabilitás Líbiában és déli határának védelme nem oldódik meg, mindvégig komoly kockázat áll fent Európa biztonsága tekintetében - jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben hétfőn, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásának szünetében.

A külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatóján kiemelte, a migráció egyik fő oka az a tény, hogy Észak-Afrika egyes országaiban rendkívüli instabilitás uralkodik. Így van ez Líbia esetében is, ahol nincs egységes képviseletű állam, ugyanis a líbiai egységkormány az ország területének csak kis részét ellenőrzi. A líbiai helyzet megoldását nehezíti, hogy elfogadásában a nemzetközi konszenzus teljes mértékben hiányzik.

- húzta alá Szijjártó Péter.

PestiSracok facebook image

A miniszter elmondta, Magyarország továbbra is azt hangoztatja, hogy a bevándorlási válság megoldása első lépésének a külső határok védelmének kell lennie.

Magyarország és több európai ország álláspontja szerint a megoldást az jelenti, ha Líbia déli határait meg lehet védeni

. Ennek érdekében a visegrádi országok szolidaritásukról tanúbizonyságot téve felajánlást tettek decemberben, amikor

a V4-ek

vezetői arról döntöttek, hogy

35 millió euró (11 milliárd forint) értékben biztosítják a líbiai határvédelmet is erősítő uniós program második szakaszának teljes körű finanszírozását

, és felajánlották együttműködésüket annak végrehajtásához is.

- húzta alá a miniszter. Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy

Magyarország visszaköltöztette nagykövetségét Tripoliba, a külképviselet tavaszig teljes körűen megkezdi működését

, amely azt az európai elvárást fejezi ki, hogy az Európai Unió a líbiai egységkormányt tekinti partnerének. A miniszter a migráció kérdésével kapcsolatban elmondta, a vita során világossá tette azt is,

a magyar kormány támogatja, hogy az Európai Unió további partnerséget építsen ki az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal, de véleménye szerint szigorú feltételeket kell szabni a támogatások folyósításához

. Kijelentette,

nem fizethetők ki euró milliárdok úgy az otthonmaradást segítő fejlesztési programokra, hogy a támogatásban részesülő országok a migráció kibocsátói, vagy tranzitországai maradnak

. A fejlesztési forrásokért cserébe a szükséges politikai és gazdasági reformokat meg kell követelni a támogatott országoktól - húzta alá.

A paksi beruházás tekintetében a nemzetközi jog Magyarország oldalán van

Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, a paksi beruházás tekintetében a nemzetközi jog Magyarország oldalán van. Az Európai Bizottság döntései világosak, amelynek értelmében Magyarország mindenfajta engedélyt megkapott ahhoz, hogy a beruházást végrehajtsa. Aláhúzta, az Európai Unióban annak a joga, hogy egy ország eldöntse, milyen energiaforrásokat kíván használni, tagállami hatáskörbe tartozik. Mivel az uniós bizottság döntései a nemzetközi jog talaján állnak, nincs félnivalója Magyarországnak - tette hozzá.

Mivel a beruházás jogi megalapozása sziklaszilárd, nem kell tartanunk semmifajta nemzetközi eljárástól, nem kell tartanunk a beruházás ütemtervének csúszásától”

- hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter.

Forrás és fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.