Pesti Srácok

Kurz: Ausztria és Magyarország "egy irányba megy"

Kurz: Ausztria és Magyarország "egy irányba megy"

Nem működik a menekültek európai uniós elosztásának rendszere, az illegális migrációt meg kell állítani, hogy "garantálni tudjuk a biztonságot" - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden Bécsben az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón. A két politikus először folytatott kétoldalú megbeszélést Kurz tavaly decemberi hivatalba lépése óta.

Sebastian Kurz hangsúlyozta, Ausztria és Magyarország "egy irányba megy" az EU külső határainak védelmében.

- fogalmazott, hozzátéve, hogy ezen javítani kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy osztrák rendőrök is segítik a külső határok védelmét, nemcsak Olaszországban és Görögországban, hanem Magyarországon és Bulgáriában is. A néppárti politikus úgy vélekedett, az Európai Unióban nőttek a feszültségek. Ausztria híd szerepet akar betölteni - mondta ezzel összefüggésben. "Valamennyiünk érdeke, hogy együttműködjünk, Ausztria hozzá tud és hozzá is akar járulni ehhez" - tette hozzá az Európai Uniót megosztó kérdésekre, elsősorban a menekültügyre vonatkozóan.

PestiSracok facebook image

A bevándorlással kapcsolatban hozzáfűzte, új rendszert kell létrehozni, a fogadó országoknak kell eldönteniük, kiket akarnak befogadni. Hangsúlyozta, garantálniuk kell a biztonságot. Az osztrák-magyar kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy Magyarország "fontos szomszéd". Ausztria a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon - emlékeztetett. Mint mondta, voltak a megbeszélésen olyan témák is, amelyekben nem értettek egyet a magyar miniszterelnökkel.

Fotó: MTI

Paks II. ügyéréről és az azzal kapcsolatos osztrák fenntartásokról szólva úgy fogalmazott, az atomenergia nagyon veszélyes technológia lehet, kifogásolják az állami támogatást, amelyet szerintük felül kell vizsgálni. Megjegyezte,"ha jogsértés történik, akkor Ausztria él a jogorvoslati lehetőségeivel". Az osztrák környezetvédelmi minisztérium a múlt héten bejelentette, Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen, kérve, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottságnak a bővítést jóváhagyó döntését.

A családtámogatási rendszer osztrák változásaival kapcsolatban Sebastian Kurz megjegyezte, szerinte ez az ügy nem terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat, mert ez elsődlegesen nem bilaterális téma. Ezt a döntést az európai joggal összhangban hozták meg, mert igazságosabbá akarták tenni a rendszert - jelentette ki, elismerve, hogy ez sok más ország, köztük Magyarország ott dolgozó állampolgáraira is hatással van. "Az életviteli költségekhez igazodunk, nem valaki, nem egy bizonyos nemzet állampolgárai elleni intézkedésről van szó" - jelentette ki. A magyar kormányt viszont nyugtalanítja, hogy a változásokat követően jelentős összegtől eshetnek el azok a magyar állampolgárok, akik Ausztriában dolgoznak, ott igényelték a juttatást, de gyerekeik Magyarországon élnek.

A sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök által korábban használt illiberális demokrácia fogalmáról feltett kérdésre az osztrák kancellár azt mondta: örül annak, hogy Ausztriában szilárd és erős demokrácia van, szerinte ez a megfelelő államforma, nemcsak számukra, hanem a világ valamennyi országa számára.

Sebastian Kurz a visegrádi négyekhez (V4) való esetleges osztrák csatlakozással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ez a vita csak a médiában zajlik, sem a V4 csoport bővítése, sem az ahhoz való csatlakozás nincs napirenden. Amit Ausztria a legfontosabbnak tart, az a jó együttműködés - mondta. Ismételten utalt hazája híd szerepére, többek közt a V4-ek és a nyugat-európai országok között.

MTI; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.