Levélváltás Orbán Viktor és a Zsidó Világkongresszus elnöke között
Provokatívnak és megdöbbentőnek nevezte a Horthy Miklós kormányzó emlékére tervezett - a szervezők által időközben lemondott - misét Orbán Viktorhoz írt levelében a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke; válaszában a magyar miniszterelnök leszögezte: az ügy megszűnt létezni - mondta az MTI megkeresésére hétfőn Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
A Zsidó Világkongresszus elnöke úgy fogalmazott: az általa vezetett intézmény, amely hat kontinensen több mint száz zsidó közösséget képvisel, megdöbbenéssel és nagy csalódással értesült arról, hogy a Horthy Miklós emlékére tervezett január 27-i misén Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is felszólalt volna, éppen a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján. Ronald Lauder provokatívnak nevezte a tervezett eseményt. Hozzátette, különösen zavaró, hogy egy magas rangú közjogi méltóság részvételével legitimitást adnak neki.
A Zsidó Világkongresszus elnöke a levélben szégyentelen antiszemitaként említette Horthy Miklóst, és úgy fogalmazott, hogy az általa a magyarországi zsidó közösségre szabadított terror lehetővé tette, hogy megfosszák őket jogaiktól és emberi mivoltuktól.
A zsidók százezreinek deportálásában és meggyilkolásában játszott szerepét pedig sohasem szabad elfeledni és megbocsátani"
- fűzte hozzá.
Az MTI kérdésére, hogy válaszolt-e a miniszterelnök a WJC-elnök levelére, és ha igen, mit, Havasi Bertalan jelezte, hogy egymondatos válasz született: a miniszterelnök január 25-i keltezésű levelében azt írta Ronald Laudernek, hogy az általa jelzett ügy már
megszűnt létezni".
Mindeközben: A magyar kormány számít és értékként tekint a magyar zsidóságra
A magyar kormány számít és értékként tekint a magyar zsidóságra - mondta a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn, az emancipációs törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktábla avatásán Budapesten.
Latorcai Csaba kiemelte: az emancipációs törvény a hazai zsidóságot is bevonta a kiegyezés korszakára jellemző, gyors ütemű gazdasági-társadalmi modernizációba. Ebben az időszakban csaknem megduplázódott az izraelita felekezethez tartozók száma: míg 1869-ban 550 ezren, addig 1910-ben már 930 ezren voltak.
A 20. századi háborúk és diktatúrák azonban "tragikus módon akasztották meg az ígéretes fejlődési pályát". Magyarország mély gazdasági, társadalmi és morális válságba süllyedt - mondta a helyettes államtitkár.
Kitért arra: a rendszerváltás nehéz évei után az elmúlt hét esztendőben talán most először van esély arra, hogy ismét egy "olyan ígéretes fejlődési pályára álljunk", amely meghozhatja a magyarság számára a szellemi, lelki önmagára találást. Ebben a munkában szükség van a zsidóságra és a zsidó vallás több mint ötezer éves szellemi, lelki és kulturális örökségére. Mint ahogy "valljuk azt is, hogy Európa és benne hazánk jövője nem képzelhető el a kereszténység értékeinek és örökségének megőrzése és tovább adása nélkül" - fogalmazott Latorcai Csaba.
MTI; Fotó: PS
