Pesti Srácok

"Lobogó mandátum"?!? - Tudose nyilatkozatban tagadja, hogy miről beszélt

"Lobogó mandátum"?!? - Tudose nyilatkozatban tagadja, hogy miről beszélt

Mihai Tudose román miniszterelnök hétfőn azt mondta, nem beszélt akasztásról, amikor múlt héten az erdélyi magyar pártok autonómianyilatkozatát kommentálta. Ugyanakkor leszögezte, románként határozottan fenntartja álláspontját, hogy semmilyen szinten - még békés egyeztetéseken sem - képezheti alku tárgyát Románia területi integritása, nem lehet szó Románia valamely részének autonómiájáról. A kérdés már csupán az, hogyan loboghat egy mandátum?

„Amikor a zászlón való lengést említettem, az állami hatóságokra utaltam, amelyeknek alkalmazniuk kell a törvényt. Az ő mandátumuk fog a zászló mellett lobogni, ha nem szereznek érvényt a törvénynek. Erről beszéltem, nem valakinek a felakasztásáról" - jelentette ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottságának ülésére érkező román kormányfő. Tudosét újságírók hada várta a pártszékház előtt, ahova a közte és Liviu Dragnea PSD-elnök közötti konfliktus rendezése érdekében hívták össze a párt vezetőségét. A tanácskozás tétje az, hogy második miniszterelnökétől is megvonja-e a bizalmat a PSD. Tudose azonban nem akarta kommentálni egy újabb kormányválság kirobbanásának lehetőségét, csak a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos, magyar-román diplomáciai feszültséget okozó, szerinte "félreértett" nyilatkozatát pontosította.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a magyarországi pártok azt követően szólították fel bocsánatkérésre, illetve távozásra a román kormányfőt, hogy egy televíziós nyilatkozatában értelmezésük szerint Tudose közvetve akasztással fenyegette meg az autonómiát követelő erdélyi magyarokat. A román kormányfő nagy felháborodást kiváltó mondata a Realitatea hírtelevízió szerda esti műsorában hangzott el, amikor az erdélyi magyar pártok hétfőn elfogadott közös autonómianyilatkozatáról kérdezték. Tudose egy zászlóállítási kísérletre adott válaszával példázta, hogy miként viszonyul a kezdeményezéshez. A kormányfő felidézte: a zászlóállítási kísérletkor is világossá tette, hogy "ha a zászló lobogni fog, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is".

Forrás: MTI; fotó: jurnalul.ro

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.