Pesti Srácok

Magyarország kiléphet az ENSZ migrációs tárgyalássorozatából

Magyarország kiléphet az ENSZ migrációs tárgyalássorozatából

Ha az ENSZ migrációs csomagjának első tervezetében nem lesz elmozdulás pozitív irányba, Magyarország álláspontja felé, elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: utasítást kapott a kormánytól, hogy február 5-én, amikor megjelenik a csomag első tervezete, vizsgálja meg azt, és ha az olyan migrációpárti lesz, mint az alapjául szolgáló deklaráció és ENSZ-főtitkári nyilatkozat, indítsa el az ország kilépését a tárgyalásokból. Hangsúlyozta: a 2016-ban elfogadott deklaráció alapján kellene kormányközi tárgyalássorozatnak kezdődnie februárban, és az év végén kellene elfogadni a csomagot, de még meg sem indult a tárgyalás, a főtitkár máris kihirdette az eredményt. Szijjártó Péter kifejtette: a New York-i deklaráció és a főtitkári nyilatkozat alapállása ellentétes Magyarország álláspontjával és érdekeivel, mert azok a migrációt jó és megállíthatatlan jelenségként írják le.

- mutatott rá. Közölte: a deklaráció és a nyilatkozat a migrációs lehetőségek kiszélesítéséről beszél, azonban ehelyett és a migráció ösztönzése helyett annak megállításáról kellene beszélni.

PestiSracok facebook image

- magyarázta. A külügyminiszter úgy vélte, a deklaráció és a nyilatkozat célul tűzi ki, hogy a migrációban nem érintett országokban is programok induljanak a migránsok befogadására, ami a probléma szűkítése helyett még súlyosabbá teszi a kihívást. Hangoztatta: a deklaráció a határsértések kriminalizálásának visszaszorítását is célként jelöli meg, holott az igenis bűncselekmény, és az államiság egyik legfontosabb szempontja a határ megvédésének képessége, ez a szuverenitás egy jelentős eleme.

- fogalmazott. A tárcavezető kitért rá: mindemellett sem a deklaráció, sem a főtitkári nyilatkozat nem beszél a kiváltó okok kezeléséről, pedig ez kulcsfontosságú a határvédelem mellett, és nem beszélnek a visszafogadási kötelezettségről sem. Szijjártó Péter egy a Soros-tervre vonatkozó kérdésre elmondta: van egy ilyen világos koncepció, és az ENSZ-főtitkárnak a napokban tett nyilatkozatával összevetve látszik a párhuzam. Arra a felvetésre, hogy ha Magyarország kilép a tárgyalásokból, azzal nem vehet részt majd a szavazáson sem, a külügyminiszter kifejtette: ha egy ország kilép a tárgyalássorozatból, annak minden eleméből kilép. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy ha egy tárgyalási folyamat megindulása előtt kihirdették a végeredményt, kinek milyen illúziója lehet a szavazással kapcsolatban? Azt is mondta: nincs döntés, amely korlátozná a tranzitzónákba belépők számát, csak egy dolog szab határt a számuknak, és ez a kapacitás, mert minden kérelmet alaposan meg kell vizsgálni.

Szijjártó Péter azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden Bécsben az osztrák családtámogatások rendszerében tervezett változásokról is tárgyalt az osztrák kancellárral, elmondta: ez európai kérdés, és jogos Magyarország elvárása minden uniós tagállam felé, hogy fair módon járjanak el, az európai szabályoknak megfelelően.

- közölte. Mint mondta, az Európai Bizottság megvizsgálja a kérdést, és ha az uniós testület egyenlő mércével mér, nem hozhat más döntést, mint hogy ez ellentétes az európai joggal. A magyar munkavállalók kérdése a kormány szívügye, kötelességük fellépni és harcolni, és ez esetben is ezt fogják tenni - jelentette ki.

Forrás: MTI; fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.