Pesti Srácok

Megkezdődött a cseh államfőválasztás második, döntő fordulója

Megkezdődött a cseh államfőválasztás második, döntő fordulója

Megkezdődött pénteken délután a csehországi elnökválasztás második fordulója, amelyben eldől, hogy újraválasztják-e Milos Zeman hivatalban lévő államfőt, vagy pedig Jirí Drahos, a cseh tudományos akadémia volt vezetője lesz az új elnök.

Helyi megfigyelők és a prágai sajtó egybehangzó véleménye szerint az elnökválasztás nagyon szoros, kiegyenlített küzdelmet hoz, s az eredményt lehetetlen megjósolni. A két jelölt közül az győz, aki megszerzi a leadott szavazatok egyszerű többségét. A választási helyiségek pénteken délután kettőtől tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután két óráig lesznek nyitva. A voksolás eredményét a cseh statisztikai hivatal a szombati késő délutáni órákra ígérte. A bejegyzett szavazók száma meghaladja a nyolc milliót. A két hete lezajlott első fordulóban a választási részvétel 62 százalékos volt, a sajtó szerint most is hasonló érdeklődésre lehet számítani. Öt éve, az első közvetlen elnökválasztás második fordulójában a részvétel mintegy 55 százalék körüli alakult, néhány százalékkal alacsonyabb volt az első fordulós részvételnél. A választási kampány nem volt túl izgalmas, kiemelt kampánytéma nem volt, Milos Zeman csak a televíziós vitákon vett részt. A nyilvánosságra hozott adatok szerint Milos Zeman 27 millió koronát (313 millió forint) költött újraválasztására, míg Jirí Drahos kampánya 50 millió koronába (580 millió forint) került. Csehországban 2013-ban vezették be a közvetlen államfőválasztást, korábban ez a jog a parlament két kamaráját illette, amelyek közös ülésen döntöttek a köztársasági elnök személyéről. Miután a kilencvenes évek második felétől a parlamenti elnökválasztásokat rendre botrányok kísérték, módosították a hatályos alkotmánytörvényt és bevezették a közvetlen elnökválasztást. Teljes elégedettség azonban ezzel a választási rendszerrel sincs. Most a legfőbb ellenérv az, hogy Csehország parlamenti demokrácia és a közvetlen elnökválasztás nem illik a politikai rendszerbe.

Forrás: MTI, fotó: MTI/EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!