Pesti Srácok

Megkezdődött a cseh államfőválasztás második, döntő fordulója

Megkezdődött a cseh államfőválasztás második, döntő fordulója

Megkezdődött pénteken délután a csehországi elnökválasztás második fordulója, amelyben eldől, hogy újraválasztják-e Milos Zeman hivatalban lévő államfőt, vagy pedig Jirí Drahos, a cseh tudományos akadémia volt vezetője lesz az új elnök.

Helyi megfigyelők és a prágai sajtó egybehangzó véleménye szerint az elnökválasztás nagyon szoros, kiegyenlített küzdelmet hoz, s az eredményt lehetetlen megjósolni. A két jelölt közül az győz, aki megszerzi a leadott szavazatok egyszerű többségét. A választási helyiségek pénteken délután kettőtől tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután két óráig lesznek nyitva. A voksolás eredményét a cseh statisztikai hivatal a szombati késő délutáni órákra ígérte. A bejegyzett szavazók száma meghaladja a nyolc milliót. A két hete lezajlott első fordulóban a választási részvétel 62 százalékos volt, a sajtó szerint most is hasonló érdeklődésre lehet számítani. Öt éve, az első közvetlen elnökválasztás második fordulójában a részvétel mintegy 55 százalék körüli alakult, néhány százalékkal alacsonyabb volt az első fordulós részvételnél. A választási kampány nem volt túl izgalmas, kiemelt kampánytéma nem volt, Milos Zeman csak a televíziós vitákon vett részt. A nyilvánosságra hozott adatok szerint Milos Zeman 27 millió koronát (313 millió forint) költött újraválasztására, míg Jirí Drahos kampánya 50 millió koronába (580 millió forint) került. Csehországban 2013-ban vezették be a közvetlen államfőválasztást, korábban ez a jog a parlament két kamaráját illette, amelyek közös ülésen döntöttek a köztársasági elnök személyéről. Miután a kilencvenes évek második felétől a parlamenti elnökválasztásokat rendre botrányok kísérték, módosították a hatályos alkotmánytörvényt és bevezették a közvetlen elnökválasztást. Teljes elégedettség azonban ezzel a választási rendszerrel sincs. Most a legfőbb ellenérv az, hogy Csehország parlamenti demokrácia és a közvetlen elnökválasztás nem illik a politikai rendszerbe.

Forrás: MTI, fotó: MTI/EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)