Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A multik sokkal több hasznot visznek ki az országból, mint amennyit az uniós támogatásokkal kapunk

PPestiSrácok.hu Forró drót 2018. január 22. 19:58
A multik sokkal több hasznot visznek ki az országból, mint amennyit az uniós támogatásokkal kapunk

A francia sztárközgazdász szerint a nyugati cégek sokkal több pénzt visznek ki Magyarországról, mint amennyi támogatás hazánknak jár az Európai Unióban.

Thomas Piketty francia közgazdász számítása szerint a rendszerváltás után átlagosan Magyarországot hagyta el a legtöbb külföldi tőkejövedelem, nemcsak a visegrádi országok között, hanem a közép-kelet-európai térségben is – számolt be a mandiner.hu. Míg Lengyelországból 2002-ig évente a GDP közel egy százalékára rúgó profitot és tőkejövedelmet vittek ki a külföldi cégek az országból, addig hazánkban ez egyes években a hat százalékot is túllépte. A kiáramló pénz aránya a GDP-hez mérten 1995 és 2007 között megduplázódott.

Mivel ilyen sok tőkejövedelem és profit hagyja el a közép-európai országokat, fontos kérdéssé válik, hogy mennyit kapnak vissza a piacaik megnyitásáért és a privatizáció következményeinek enyhítése érdekében. A sztárközgazdász szerint az uniótól hazánkba érkező éves nettó támogatások még ma is jelentősen elmaradnak a kiáramló profit összegétől. A tőkejövedelmek éves kiáramlása átlagosan a GDP 7,2 százalékát teszi ki Magyarországon, míg a beáramló uniós források értéke egyenlő a bruttó hazai össztermék 4 százalékával. Magyarország tehát sokkal több jövedelmet termel a nyugat-európai országoknak, mint amit uniós támogatásként visszakap.

mandiner.hu

PestiSracok facebook image
Kapcsolódó témák
multik európai uniós támogatások
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)