Pesti Srácok

Potápi: A székelyek szilárdan állnak bármilyen elnyomó hatalommal szemben

Potápi: A székelyek szilárdan állnak bármilyen elnyomó hatalommal szemben

A székelység titka a szabadság és az önrendelkezés iránti olthatatlan vágy – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap, a madéfalvi vérengzés 254. évfordulója alkalmából Bonyhádon.

Potápi Árpád János a város székely emlékparkjában tartott megemlékezésen felidézte: 1764. január 7. a székelyek mészárlásának napjaként vonult be a történelembe, amikor a Habsburg-udvar elleni lázadás miatt a császári katonaság több mint kétszáz székelyt, köztük nőket és gyerekeket ölt meg Madéfalván. Azon a hajnalon odaveszett magyarságunk egy darabja – mondta.

– tette hozzá a bukovinai székely származású politikus a bonyhádi, Bonyhád környéki, vajdasági és erdélyi székely emlékezők előtt mondott beszédében. Úgy fogalmazott, ez kovácsolta egységbe a székelyeket évszázadokkal ezelőtt, és ennek köszönhetően tudtak a megpróbáltatások után is fennmaradni.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg. Utalt arra, hogy a madéfalvi veszedelem után a csíki székelyek ezrei keltek útra, így jutottak el Bukovinába. 1941-ben Bácskába telepítették őket, ahonnan 1944-ben, 1945-ben menekülniük kellett, és Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyében találtak új otthonra. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a székelyek a magyarság fontos és elidegeníthetetlen részét alkotják, a magyar kormány pedig nyolc esztendeje olyan sikeres, határokon átívelő nemzetpolitikai koncepciót valósít meg, amellyel támogathatja a Székelyföldön, Moldvában, vagy a Kárpát-medence bármely pontján élő magyarok szülőföldön boldogulását.

A bonyhádi emlékezők az emlékparkban 2015-ben, a bukovinai székelyek letelepedésének 70. évfordulóján állított kopjafánál helyezték el koszorúikat a hősök, áldozatok és halottaik tiszteletére. Potápi Áprád János megemlítette, hogy vasárnap Madéfalván az erdélyi székelyek küldöttei emlékeznek a siculicidiumra (székelyöldöklés), az ünnepségen Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke mond beszédet. Bonyhádon, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének székházában emlékszobát avatnak Lőrincz Imre fafaragó, író tiszteletére. Lőrincz Imre részese volt a székelység új honfoglalásának; a Bonyhád melletti Majoson telepedett le, kézművességének és írói tevékenységének köszönhetően az ott élők jobban megismerhették a bukovinai székelyek múltját. Az évfordulón a kismányoki Magyarok Nagyasszonya templomban Bartha Zsolt plébános mondott misét a madéfalvai áldozatokért.

MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.