Veszélyben a német humor! Az iróniát sem tűri az új német cenzúratörvény
Jogvédő aktivistáktól politikusokig széles körben bírálják Németországban a közösségi portálokon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba. A törvény alapján a közösségi portálok felhasználói az üzemeltetőnél bejelenthetik a jogsértőnek tartott tartalmakat, és közölniük kell, hogy szerintük melyik törvény mely paragrafusával ellentétes a kifogásolt tartalom. Az üzemeltetőnek panaszkezelő szolgálatot kell működtetnie, és a bejelentéstől számított egy héten belül törölnie vagy elérhetetlenné kell tennie a valóban jogsértő tartalmat.
A szociáldemokrata (SPD) vezetésű szövetségi igazságügyi minisztérium irányításával kidolgozott törvény szerint a „nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat” még hamarabb, 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni. A portálok üzemeltetői akár ötmillió euró (1,55 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem tesznek eleget a jogszabály által keletkezett új kötelezettségeiknek, amelyek között az is szerepel, hogy negyedéves jelentést kell közzétenniük a kötelezővé tett cenzori tevékenységükről, beleértve a panaszkezelő szolgálat munkáját, a panaszok számának alakulását és a döntési gyakorlatot.
A bírálatok az előkészítés során megfogalmazottakat ismétlik, de már konkrét esetekkel alátámasztva. Beatrix von Storch AfD-képviselő egy Twitter-bejegyzésben nehezményezte, hogy a kölni rendőrség boldog új évet kívánt arabul is, amivel szerinte a hatóság kedvében akart járni a „barbár, csoportosan nemi erőszakot elkövető muszlim férfiak hordájának”. Ezért fél napra kitiltotta őt az üzemeltető, a bejegyzést pedig eltüntették, ahogy törölték a Titanic magazin bejegyzését is, amely csak kifigurázta von Storch bejegyzését, ám némi elvont gondolkodóképesség és humorérzék is kellett a megértéséhez. Ebben érthetetlennek nevezték, hogy a német rendőrség miért használ arab számokat, hiszen „úgysem tudom hívni a segélyhívó számot, amikor a barbár hordák meg akarnak erőszakolni”.
Magánkézbe adott jogászkodás és cenzúra
A Törvény a jogérvényesítés javításáról a közösségi portálokon című jogszabály bírálói szerint a jogszabály szűkíti a véleményszabadságot.
A polémia, a szatíra, az irónia, a szexizmus, a kritika vagy a rasszizmus emberileg ugyan gyakran nehezen elviselhető, de törvényileg nem tiltott
– mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak Stephan Scherzer, a német lapkiadók szövetségének (VDZ) ügyvezetője, aki szerint a jogszabály a cenzor szerepébe kényszeríti a közösségi portálok üzemeltetőit. FDP-s és zöldpárti politikusok szerint a törvény a „jog privatizációja”, mert magánkézbe ad az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket, és szolgáltató vállalkozásokat jogi ügyek gyors megválaszolására kötelez. Ugyancsak kifogásolják a tartalmak túlzott mértékű, akár indokolatlan törlését, ami a szolgáltatók óvatossága miatt várható, hogy elkerüljék a büntetést. Emellett a „nyilvánvalóan jogsértő tartalom” fogalmát sem tisztázza a törvény, így gumijogszabályként lehet alkalmazni. Az AfD szerint olyan mértékben sérti a szabadságjogokat, hogy az a Stasi, az egykori rettegett NDK-s állambiztonsági szolgálat gyakorlatát idézi. Fricskának sem utolsó, hogy a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet sajtószabadság-listáján 180-ból 148. helyre sorolt Oroszország a német törvényt szinte szóról-szóra átvéve tervez ugyanilyen célú jogszabályt.
MTI
