Pesti Srácok

Akár háromnegyedes többsége is lehet a Fidesznek

Akár háromnegyedes többsége is lehet a Fidesznek

A 24.hu közölte a Republikon Intézet kutatását, mely szerint ellenzéki koordináció nélkül akár háromnegyedes többséget is szerezhet a parlamentben a Fidesz tavasszal.

A 24.hu arról ír: ha nem lesz a jelenleginél szélesebb, az LMP-t is bevonó ellenzéki együttműködés, a Fidesz szinte biztosan kétharmados többséget szerez az április 8-i választáson.

A Republikon Intézet közvélemény-kutatásokra alapozott becslése szerint az MSZP és a DK megállapodása önmagában kevés egyéni mandátumok megszerzéséhez: egy ilyen helyzetben az angyalföldi választókerület kivételével minden körzetben a Fidesz jelöltje győzne. Van további kilenc körzet, ahol 5 százalékpontos vagy kisebb a különbség az MSZP-Párbeszéd vagy a Demokratikus Koalíció és a Fidesz jelöltje között, ilyen például az újpesti és a szegedi 1-es választókerület. A Jobbik ennyire sehol sem tudja megközelíteni a Fideszt, a különbség a miskolci csatateres körzetünkben a legkisebb, 6 százalékpont.

Ha az ellenzéki oldalon nem lesznek további visszalépések, akkor a Fidesz 146, a Jobbik 20, az MSZP-Párbeszéd 15, a Demokratikus Koalíció 10, az LMP 8 mandátumot szerezne a Republikon Intézet becslése szerint.

A Momentum és az Együtt a jelenlegi adatok alapján nem lépné át az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

Ez kényelmes kétharmados többséget jelentene a jelenlegi kormánypártoknak: a mandátumok majdnem háromnegyedét birtokolnák - írja a portál.

A Republikon Intézet egy másik forgatókönyvet is lejátszott, ami abból indul ki, hogy a jelenleg ismertnél szélesebb körű együttműködések is létrejöhetnek egyes választókerületekben. Ezzel az „okos koordinációval” a kétharmados többség (amihez 133 mandátum szükséges) megakadályozható az intézet szerint.

Ebben az esetben a Fidesz 130 az MSZP-Párbeszéd 25, a Jobbik 20, a DK 16, az LMP pedig 8 mandátumot szerezne.

24.hu, Mandiner; Fotó: mandiner
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)