Az Európai Zsidó Szövetség a lengyel alkotmánybírósághoz fordul a vitatott törvénymódosítás miatt
A lengyel alkotmánybírósághoz fordul az Európai Zsidó Szövetség (EJA), miután Andrzej Duda lengyel elnök kedden bejelentette: alá fogja írni a Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosító jogszabályt, de utólagos normakontrollt kér az alkotmánybíróságtól. Az új előírásokat az elmúlt napokban elsősorban Izrael és Ukrajna bírálta.
A brüsszeli székhelyű EJA elnöke, Menachem Margolin közleményben tudatta: mélységes sajnálattal vették tudomásul a lengyel elnök bejelentését, amellyel
Andrzej Duda egyértelműen figyelmen kívül hagyta az európai zsidóság és a nemzetközi közvélemény aggodalmait és úgy döntött, hogy aláírja a mélységesen elhibázott törvénymódosítást.
Margolin közölte, hogy szervezete a lengyel alkotmánybírósághoz fordul az ügyben, ahogyan tette akkor is, amikor a lengyel törvényhozás a kóser vágás ellen fogadott el jogszabályokat. Az EJA elnöke tudatta azt is, hogy levelet írt az Európai Unió valamennyi intézménye vezetőinek, kérve őket, hogy „utasítsák rendre” Lengyelországot.
Felfoghatatlannak tűnik, hogy egy uniós tagállam számára megengedhető, hogy olyan drákói szigorú jogszabály elfogadásával mossa tisztára a történelmet, amely börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik eltérő nézeteket vallanak az „Európa legsötétebb napjaiban” történt eseményekről
- tette hozzá. A lengyel parlament felsőháza február elsejére virradóra hagyta jóvá azt a vitatott törvénymódosítást, amely büntethetővé teszi, ha Lengyelországra hárítják a felelősséget a náci Németország által elkövetett háborús bűntettekért, többek között azáltal, hogy a „lengyel haláltáborok” kifejezést alkalmazzák. Az új előírásokkal a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosítják, így az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik „nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy „kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”. Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. Nem számít majd bűntettnek viszont, ha ezt „művészeti vagy tudományos tevékenység keretében” követnék el.
Forrás: MTI; fotó: eajc.org
