Pesti Srácok

Hamarosan tárgyalóasztalhoz ülhet az USA és Észak-Korea

Hamarosan tárgyalóasztalhoz ülhet az USA és Észak-Korea

Az amerikai elnök közölte hétfőn, hogy az Egyesült Államok szeretne tárgyalni Észak-Koreával a nukleáris és rakétafejlesztési programjáról, de csak megfelelő feltételekkel. Arra, hogy Észak-Korea hajlandóságát fejezte ki az Egyesült Államokkal való tárgyalásra, a Fehér Ház vasárnap úgy reagált, az Észak-Koreával folytatandó bármilyen párbeszédnek a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséhez kell elvezetnie.

Donald Trump erről egy washingtoni tanácskozáson beszélt, amelyen állami kormányzókkal találkozott. Kijelentette, hogy Kína most, amióta az amerikai kormányzat megkérte, sokkal többet tesz az észak-koreai válság ügyében, mint valaha, de jelezte, hogy Oroszországon keresztül egy sor dolog érkezik a kommunista országba, noha szankciókat hoztak ellene.

-mondta Trump.

PestiSracok facebook image

Előzőleg Mun Dzse In dél-koreai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak enyhítenie kellene az Észak-Koreával folytatandó párbeszédének feltételein, Észak-Koreának pedig hajlandóságot kell mutatnia a nukleáris leszerelésre. A dél-koreai elnök megismételte, hogy hajlandó lenne közvetíteni az Egyesült Államok és Észak-Korea között. Arra, hogy Észak-Korea hajlandóságát fejezte ki az Egyesült Államokkal való tárgyalásra, a Fehér Ház vasárnap úgy reagált, az Észak-Koreával folytatandó bármilyen párbeszédnek a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséhez kell elvezetnie.

-áll a közleményben.

Az Észak-Koreára gyakorolt maximális nyomás mellett érvel Japán is. Szuga Josihide, a japán kabinet főtitkára ezzel összefüggésben hétfőn kijelentette, Tokió fontolóra veheti további egyoldalú szankciók kivetését Phenjanra.

Forrás: MTI; fotó: express.co.uk

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.