Ideje, hogy a civil szervezetek hozzájáruljanak a közös terhek viseléséhez
Mivel Magyarország a migránsválság kezdete óta egymilliárd eurót költött határvédelemre, ezért indokolt, hogy azok a civil szervezetek, amelyek a határvédelmi kiadások aránytalan növekedését előidéző illegális magatartást támogatják, hozzájáruljanak a tevékenységükből fakadó közös terhek viseléséhez - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Demokratának adott interjújában.
Trócsányi a lapnak beszélt arról is, hogy a szocialista kormányok tevékenysége miatt hazánk 2010-re politikai, gazdasági és morális válságba került. Az igazságügyi miniszter szerint a Fidesz határozott lépéseket tett az ország konszolidálására, de miután az ellenzék a parlamentben nem tudta megakadályozni az intézkedéseket, ezért az európai fórumokhoz fordult panasszal.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem sokat habozott, szisztematikus vizsgálatokat indított Magyarországgal szemben. – mondta Trócsányi, aki kifejtette: az EP hozott ugyan politikai alapon hazánkat elítélő határozatot (például a Tavares-jelentés), de ennek különösebb hatása nem lett.
Kiderült, hogy míg bizonyos jogi megoldások Nyugat-Európa országaiban elfogadhatóak, addig ugyanazon szabályok Magyarország esetében vitathatóak, sőt elfogadhatatlanok. De 2014 és 2018 között a migráció, a kvótahatározat kapcsán is jól kimutatható a kettős mérce.
– magyarázta az igazságügyi miniszter.
Hozzátette: a kvótahatározatot az EU legtöbb tagállama nem hajtotta végre, mégis csak Lengyelország, Csehország és Magyarország került “bajba” emiatt.
Az idő múlásával pedig azok az országok, amelyek nem tartották tiszteletben a schengeni és a dublini szabályozást, ma azt kérik számon Magyarországtól, hogy miért nem fogadjuk vissza azokat a migránsokat, akiket más, schengeni határral rendelkező országok helyett Magyarországon regisztráltak. E migránsok nem hazánk határán léptek be először az Európai Unió területére, ráadásul mindenáron tovább kívántak menni egyes nyugat-európai országokba. Magyarország más országok helyett végezte el a regisztrációt, szerzett érvényt a schengeni és dublini szabályozásnak, védve ezzel is Európa biztonságát, döntően magyar adófizetők pénzén.
– fejtette ki Trócsányi.
Az igazságügyi miniszter arról is beszélt, hogy már a „jogállam” kifejezés olyan jolly joker lett, hogy ha valaki elégedetlen egy új törvénnyel, azonnal jelzi, hogy veszélyben a jogállam. Hozzátette: a jogállam kifejezés azt jelenti, hogy az állami intézmények joghoz kötötten működnek.
Trócsányi elmondta, bár a migrációt támogató szervezeteket érintő új jogszabálytervezetek éles kritikát váltottak ki, a javaslat biztosítja a támogatások forrásainak és felhasználásnak átláthatóságát.
Egyértelműen kimutatható, hogy az illegális migrációs folyamatok amellett, hogy súlyos biztonsági kockázatokat jelentenek Európa számára, jelentős költéségvetési többletterhet rónak az államra. Magyarország a migránsválság kezdete óta egymilliárd eurót költött határvédelemre, ezért indokolt, hogy azon szervezetek, amelyek a határvédelmi kiadások aránytalan növekedését előidéző illegális magatartást támogatják hozzájáruljanak a tevékenységükből fakadó közös terhek viseléséhez.
– mondta.
Kifejtette, hazánkban mintegy hatvanezer bejegyzett civil szervezet működik, a kormány pedig tiszteli és támogatja ezeknek tevékenységét, és közösségformáló erőként tekint rájuk.
Trócsányi úgy véli hamarosan egy egyoldalú és elfogult politikai jelentés készül majd hazánkról, annak ellenére, hogy “minden érvünket logikusan el tudjuk magyarázni és meg is tudjuk védeni”.
Az igazságügyi miniszter azt is elmondta, véleménye szerint az európai polgárok csalódtak, már nem tudják, hol születnek a döntések.
Trócsányi szerint ideológiai küzdelem folyik jelenleg, a multikulturális társadalom támogatói pedig nem tudják elfogadni Magyarország Alaptörvényét és az ebben foglalt értékeket.
Szerintük a nemzet fogalma elavult, kiüresedett, és el kell felejteni a nemzetállamokat, és a hatásköröket át kell adni európai szintre.
– mondta.
Forrás: Demokrata; Fotó: Híradó
